Tücsökfalvi Tücsök

kézzel írott sor(s)ok

Nemrég múltam 16.000 napos… 16.000 napja, hogy “tudatosulok” egy emberben…. Hatalmas út… Sokáig ciki volt visszanézni a különböző állomásokat az életemben. Idővel a cikiből kedves emlék lett, amin jókat szórakozom, hogy mennyire -nincs jó szó- egyedi kisgyerek voltam, illetve, amikor átvette az irányítást a kémia, mivé lettem….mennyi idő kellett hozzá, mire felébredtem, és mennyi idő, mire az ébredés okozta sokk levonult és azzá lettem, ami valójában vagyok…

Sose hittem volna, hogy szabad lehetek úgy is, hogy része vagyok emberek életének… Sose hittem volna, hogy egyszer én mondom ki, hogy NEM, és azt sem, hogy elismerem, többnyire csak a (lélek)fájdalom üzemanyagával megy a vonat egyik megállótól a másikig úgy, hogy minden apró kavicsot képes az ember magába fogadni, ami mellett elhalad. A boldogság “hiperenergiája” ugyanis gyorsabban repít át a téren és az időn, de pont ezen sebesség miatt hajlamosak vagyunk átsiklani a szépség, a tökéletesség, a szépségben és tökélességben rejlő rendkívül sok munka felett. A fájdalom lassít…olykor meg is rekeszt…már arra is büszke lehet az ember, hogy képes felkelni reggel a lelki terhei súlyát magára venni és vinni egy napon át, hogy az éjszaka majd megszabadítsa…de van akit azt sem…

Sose hittem volna, hogy valóban lehet valami odaát, mert ha az embernek van elég hite és van benne alázat, mintha könnyebb lenne a hátizsákja, mintha minden akadályon mégis csak átjutna, mintha valaki/valami megmutatná neki, hogy hol teheti le a terheit, és mintha lenne aki képes lenne arra, amire az ember nem, megbocsájtani(és megsemmisíteni a fájdalmat) annak, aki felismeri önmagában a hibákat és képes rá, hogy más irányba vegye lépteit egy-egy szembesítés után…

A legkegyetlenebb tárgyunk a tükör, de csak az a tükör, ami képes megmutatni hol rontottuk el. A bűneink nem az emberek által felállított értékrendekkel szemben elkövetett cselekvések, hanem önmagunkkal szemben megtett vagy meg nem tett lépések. Ha nem tesszük meg, amire vágyunk azért, mert “mit szólnak mások”…ha nem úgy tesszük, ahogy bennünk megjelenik a vágy, illetve reakció, ahogy nekünk a legmegnyugtatóbb, hanem úgy, ahogy mások elvárják… Az életemben a legtöbb csalódást azt okozta, amikor felismertem, hogy mások miatt megváltozott a viselkedésem, vagy felvettem mások szokásait, csak ne legyek a verbális erőszakuk áldozata…

Azt hiszem boldoggá tesz , hogy eredeti és egyedi tudtam maradni, akkor is, ha voltak időszakok, amikor keményen küzdöttem az egyediségem miatt/ellen…. Boldoggá tesz, hogy tudok sírni, és nevetni, nem szégyellem a mérhetetlen cinizmusom, bár komoly gyomorideggel járó félelmet okoz, de minden körülmények közt kinyilvánítom a véleményem, és az is boldoggá tesz, hogy be merem vállalni a magányt arra az esetre, ha mindenki elfordulna tőlem azért, mert nem vagyok a fejükben lévő puzzleba/be illeszthető.

Megfigyeltem, hogy az emberek úgy bánnak a körülöttük mozgó világgal, mintha ők maguk írnák a színdarabot… Megmondják mit érez, mit gondol a másik…teljesen mindegy számukra, hogy esetleg ez a verzió megfelel-e a valóságnak.  “Biztos azt hiszi”, “biztos nem szereti”, “tutira azt gondolja”,  pontosan olyannak látnak maguk körül mindenkit, amilyennek a lelkük akarja. Ha fájni akarnak valakitől, telerakják negatív gondolatokkal a karakterét és gyermekkorunk nagy vicce kel életre, amikor is a
Nyuszika elmegy a medvéhez a létráért és végig azt mondogatja magában, hogy a medve tuti nem adja neki a létráját…mire odaér, már meg sem kérdezi csak rávágja az ajtót, hogy “tudod medve, b@szd meg a létrád” …és az ember csak áll, és nem érti, hogy miért “utálják”….hát nem őt utálják, hanem saját magukat, csak ki kell vetíteni az énjüket egy másik személybe, hogy kívül maradjon a gyűlöletük, ami aztán mégis őket pusztítja majd el.. Nekem is voltak ilyen időszakaim, azzal a különbséggel, hogy én valóban fogom másik gondolatainak a rezgésének minőségét mutató jeleket, de van -sűrűn- hogy túldramatizálok, és a saját önsajnálkozó énemnek juttatok néha jutalomfalatot azzal, hogy mások esetleg felém küldött “önmagukjeleit” felveszem és belefájok….-illetve -TAM…belefájtam… már nem érdekel…csak a tiszta kapcsolatokat támogatom, aki nem képes ugyanerre, az magától távozik a világomból…mert láthatóan nem vagyok sem jó partnernek, sem jó barátnak…én útontárs vagyok..nyílt lapokkal játszom…

Változások jönnek, melyek nagyon megviselik a “rendszerem”…mind a magánéletben, mind pedig a munkahelyen. A változás mindig “jó”, mert mozdít, de nem mindegy, milyen energiaszinten talál meg. Az utóbbi hetekben nagyon próbára van téve az idegrendszerem és az érzelem/érzésvilágom.  Olyan mint egy edzés…elég ijesztő, ha valóban csak az… az az egy szerencsém, hogy a megvilágosodás és a nagy spirituális változások vágyának útját lezárva el tudtam juttatni magam arra a szintre, hogy megértettem, hogy mindent meg kell élnem, mindenről tudnom kell, hogy okkal történik és ameddig a fizikai adottságaim lehetővé teszik, ezt meg is lehet osztanom másokkal, akkor nem vagyok itt hiába, mert jöjjön bármi nincs más opció, mint haladni tovább az úton…meg egy jó kávé..

Jó utat!

16.000” bejegyzéshez ozzászólás

  1. pipibébi szerint:

    Tücsi. Egyre jobb írásokat produkálsz. A szabadság alatt leépülő agyamra jellemzőek ezek a gondolatok, mint ez is: a görbetükör talán a legrosszabb. A legjobb akkor, ha leesett és összetört. :-O

    Kedvelik 1 személy

  2. Tücsi szerint:

    ..én úgy vettem észre, hogy szándékosan építjük le az agyunk, mert másképp ezt a világot nem lehet elviselni..(és hopp máris egy új téma)
    Ideje blogot írnod….úgysem hagylak békén ezzel… az szinten tartja az agyat.. ❤

    Kedvelik 1 személy

  3. Amon Ra szerint:

    Útontárs. Milyen nagyszerű megfogalmazása annak, ami egymásnak vagyunk!

    Kedvelik 1 személy

  4. Dévainé Kiss Brigitta szerint:

    Miért is bánok magammal keményen
    – kérded – sőt olykor embertelenül?
    Tekintsd a hangszert, s tűnődj a tényen:
    a húr is csak akkor zeng, ha feszül.
    Fodor Ákos

    Kedvelik 1 személy

  5. Tücsi szerint:

    Mert nekem ez a szó a MINDENT jelenti❤️

    Kedvelik 1 személy

  6. Tücsi szerint:

    Hogy tudsz megjegyezni ennyi gyönyörű idézetet? ❤️

    Kedvelés

  7. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️

    Kedvelés

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: