soulleadertucsi®

kézzel írott sor(s)ok

IMG_4228
…továbbra is mérleggel a fejemben élek ( lehet, hogy mérleg jegyembe koraszületve ezt vállaltam annak idején) és mérlegelem a jövő év hozza változásokat. Több irányból is katasztrófahelyzet áll be, mert elméletiekben több nyugdíjazásnak is be kellene következnie nálunk a 2019-es év folyamán, amiből az egyik – indulatmentes pletykákból összetákolt kép szerint lehet nem következik be, mert vannak, akik a céghalottjai szeretnének lenni- és ez a változás kecsegtetne némi olyasmi reménnyel, hogy hátha olyan ember kerül a székbe, akivel egy az utunk. SZOLGÁLTATNI a körülmények ellenére a LEGMAGASABB SZINTEN… Azon gondolkodtam, hogy ahhoz, hogy egy kisebb vezető beosztást olyan ember kapjon, aki szakember , ahhoz a nagyobb vezető beosztásokban kellene olyan szakembereknek ülniük, akiknek szívügye a MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS nem csak “itt írja alá ” szinten működik papíron, hanem ez materializálódva megjelenik a külsőségekben is… Jelenleg a környezetünk olyan, mint a tudatba ültetett “leszarom, csak teljen el a munkaidő” tudat… Tehát ha netán nálunk nem csak a saját privát ügyeiben szakember, hanem egy CÉL mellé szegődött ember kap bőrfotelt a segge alá, akkor lehet, hogy olyan közeget tud teremteni, ahol nem csak azért jó bejönni dolgozni, mert az a sérült kislány, aki egyébként nem kommunikál mosolyogva integetett a Pennyben, hanem azért, mert jó a csapat, jó a köz-érzet és jó a környezet rezgése… HAHAHA….

Dr Wayne Dyer “vagyok aki vagyok” gondolata tart most életben és igyekszem nem a negatívumot látni  mindenben, ez ugyan elég nehezen megy, de a szarban is van jó, például az is öröm olykor, hogy legalább van… Miért is ne történhetne változás, és miért is ne indulhatna fentről most a csoda… Az a baj, hogy ha olyan ember is pörögne a bőrfotelben, aki szolgáltatni vágyik, már olyan szinten nem találnak sofőrt, hogy képtelenség megszorítani az embereket, mert elmennek… Akik szolgáltatnak, akik odateszik magukat azokon csattan az ostor és nálunk most pont megvan annak a lehetősége, hogy azonnal munkahelyet váltson, akinek nem tetszik, hogy csúnyán beszéltek vele, vagy megdorgálták mert a mondjuk 20 munkanapjából 4x nem ment be dolgozni, mert nem ért rá felkelni időben…

És akkor innen lépjünk át az “új csodába” az új  munkahely lehetőségének serpenyőjébe, ahol munkanélkülieket képeznek nehéz üzemű helyijáratozásra.  Ezen frissen képzett “kollégagárdában” jelenleg van kettő olyan ember, aki mentálisan nincs otthon… Elképzeltem, hogy  mögéjük felszáll az az 5 fős roma csapat, akik unalomból végig vinnyogják azt a 20 perces utat, ami belőlük örökkévalóság…Meddig fogja bírni ezt, vagy kezelni ezt egy olyan ember, akinek rendőrségi ügye volt mondjuk testi sértésért?  (ami gondolom elévült azóta 😉 )
És akarunk-e szolgáltatni ilyen emberek között?

Volt  nekem olyan kollégám, akitől féltem amikor váltásidő volt… ordított, lebuzizott, csapkodott, dobálta a papírjait, kidobta az ablakon a pénzt, ha valaki véletlen csak apróval tudott fizetni… Van-e erre szükség, hogy olyan emberekkel tegyenek egy kalapba, egy szintre, egy “tiszta lapra”, akik majd rontják a köz megítélését?

Éjszakánként továbbra sem alszom . Gondolkodom… hogy mi lenne a legjobb. Aztán felkel a nap, és azt látom, hogy nemhogy a munkahelyemen nincs “rend”, de itthon sem. Valamikor egy csoda volt minden…aztán ahogy elfáradtam abban, hogy körülöttem senki nem csodaként éli meg a világom, nem akarnak részt venni abba, hogy épüljön, szépüljön, csak kiveszik belőle ami nekik kell, elkezdett minden összeomlani…

Lehet bennem van a hiba?
Biztosan bennem van a hiba….
Hiszen ez az én világom…hagytam, hogy mások tönkre tegyék… Miközben kerülöm a konfliktust elveszítem a munkám lényegét, elviszik a járatomat, mert kell egy nagy projekthez egy olyan projekt, amivel látszólag az emberekért van, de majd rádöbbenek az emberek, hogy ők sehol nincsenek benne….elviszik és engem itt hagytak, mert nem voltam bátor szembeszállni a jóérzéssel, a becsülettel, a hivatástudattal, a hűségemmel és a tudással, ami bennem van. És itt van a házam, az életem, ami szart nem ér, mert mindenki kiveszi belőle ami neki kell… az ételt, a tiszta ruhát, a meleget….de semmit nem tesz bele, hogy mindez meglegyen… A pénz nem minden… a szándék, a közös munka adta csoda, ami az egész világot mindenki számára élhetővé teszi nincs benne… Gondozom a kert fáit, ők leszedik a gyümölcsét és eltapossák…. majd megkérdezik, hogy hol van a pénzem, amit beletettem?

Ott van… a szemétben….

…a téma nem pihen el…” bejegyzéshez ozzászólás

  1. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️

    Kedvelik 1 személy

  2. Vadóc-Judit wordpress blogja szerint:

    ❤ ❤

    Kedvelés

  3. pipibébi szerint:

    Szomorú időket élünk. Bizonyos tekintetben a szocializmus differenciáltabb és sokrétűbb szempontrendszerrel “dolgozott” ami emberséges is volt. Jó volna valóban, ha a jól értelmezett főcél , a stratégiai cél szülte taktikai célok valósulnának meg, nem pedig a sógor-koma, pártkatona szemlélet a vezetés terén. No de mindig legyünk optimisták, ez fontos üzenet is egyben.

    Kedvelik 3 ember

  4. soulleadertucsi szerint:

    Miért is van, hogy pont az jutott eszembe tegnap, hogy a mai ledolgozós nap nem lenne, ha a szocccializmust nem neveztük volna ál szabadrablásos önkényuralmi kapitalizmusebbőssohanemlesz-é…😂😂😂😂

    Kedvelik 2 ember

  5. Kólika Bors szerint:

    Most volt időm, végre olvastam jó sok bejegyzést. Igaz, az uram azt mondta, hogy ahelyett, hogy a dolgomat csináltam volna ma, blogot írkálok meg olvasgatok… mondjuk ma tényleg nem csináltam a főzésen kívül semmit sem… Épp ezt olvastam: “…mert nem voltam bátor szembeszállni a jóérzéssel, a becsülettel, a hivatástudattal, a hűségemmel és a tudással, ami bennem van…” erre durván szikrázott a konyhában a villanykörte… 😀 😀 Azt hiszem, nekem is pont ez a bajom, nem véletlenül jelzett a világítás 😀 De hát nem szállhatok szembe saját magammal, a saját elveimmel… ezért is tartok ott, ahol… de a lelkem ezt igényli, azt, hogy magamat adjam, akkor is, ha mindenki más fúj rám… 🙂

    Kedvelik 1 személy

  6. soulleadertucsi szerint:

    De jó, hogy. itt vagy…. ❤️❤️❤️
    Mondtam, hogy mi nwgyon egyformák vagyunk… Nálunk a mécsesek. táncsolnak… full szigetelt minden…mégis t@ncolnak…főleg,ha túl közel kerülök az igazsághoz… 😏
    ❤️❤️❤️

    Kedvelés

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: