t.t.

kézzel írott sor(s)ok

Hogy is van a mondás?

“Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem? Vagy hogyan mondhatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – mikor a magad szemében ott a gerenda? Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát. (Máté 7:1–5)

soha-ne-itelj-elso-latasra

Mint nem kereszt(y)én(y) ember nem fogok most Bibliát elemezni, és értelmezni, de ezek a sorok visszhangzanak a fejemben egy ideje, persze nem ok nélkül. Mostanában elég alacsony tudatszintet engedek meg magamnak és sokszor dünnyögök  (itthon varjúnak becéznek, mert mindig károgok valami sz@ron ) és figyelmeztetek másokat az általuk bekövetkezendő katasztrófákra, majd ahogy ilyenkor lennie kell ÉN IDÉZEM ELŐ UGYANAZT! Pont ma történt az utolsó ilyen akció, amikor is másokat figyelmeztettem a felelőtlenségükre és a figyelmetlenségükre és pontosan az történt, amit nekik megjósoltam, csak éppen velem… A pofámon nem maradt bőr a szégyentől.

Nos sokféle tanítás van a dologban, de elsősorban az, hogy nem mások életével, teremtéseivel és tevékenységével kellene foglalkozni, hanem arra koncentrálni, hogy én ne kövessem el azokat a hibákat, amiket már hibaként azonosítok és nem tanításként, illetve semmiképpen ne kezdjek el mások hibáin örvendezni – ez mondjuk már nem fordul elő jó ideje, mert erről már megtanultam, hogy nekem nem ad időt az Univerzum arra, hogy majd visszaüt, azonnal visszaüt…- Ez úgy lehetne képre vinni, hogy miközben azon röhögök, hogy valaki nekimegy a villanyoszlopnak, a következő pillanatban én mosódom fel rá…, de hogy életszerű legyek, ha történik valami járdán, és elfordítom a fejem, hogy azt kémleljem, hogy ebből mi lesz (vagy miből mi lett) már tolom is magam előtt a sort vagy vészfékezem…egyik sem dicsőséges..

Szóval mondhatom, hogy tegnap óta a “ver engem az Isten, de nagyon” regéstartományban leledzem, de azért ez ebben a formában nem igaz, inkább úgy kellene fordítani a megéléseim, hogy ” elszámolási időszak”, azaz ” mindenki azt kapja, ami neki jár” !

És akkor innen egy lépést menjünk tovább. Nem mindenki kapja vissza, amit adott. Kétféle verziót ismerek a Teremtés Mennyei Kocsmájának ítéleteiből… Van, aki azért nem kapja vissza látszólag, mert nem úgy kapja, ahogy adta, hanem más köntösbe…A “tudatlanokat” úgy büntetni a felsőbb énjük, hogy  hasonló súlyú kár éri őket, és látszólag nincs összefüggés a tetteik és a jutalmuk között, de amúgy van…De ezt nem fogják tudni, ezért mivel nem tudatos a revans, karmikus marad a feladat…. ( ez gáz..nekik…meg nekünk, ha mi sem tudjuk a magunkét, mert új sztoriban fogunk újra együtt játszani egy másik életben, és annál is nagyobb gáz, mintha most keményebb lenne a büntetésünk a saját hibáink miatt)  Az ébredezők viszont ugyanúgy kapják vissza a teremtéseiket, mint adták… És HA ezt felismerik, akkor egyre gyorsabban kapják vissza, azaz még tudják miért ütött az orrukra a Gazdi 😉 ….. Magyarul megtiszteltetés, ha a rossz döntéseinknek azonnal megérkezik a jutalma… Kegyetlen de “töredezettségmentessé” teszi az adott megélést, nem lesz belőle “nem értem miért ilyen kegyetlen velem a Sors” karma élteken át, hanem azonnal ” nem bottal ver ” és máris mehetünk tovább…

A “megítélés” nem “ítélkezés”…. Mostanában sokat ítélkezem…vissza is csapott… és jobban fájt, mintha mások követték volna el ugyanazt a hibát és többe is került, mintha csak jelzem jószándékkal a hibalehetőségeket és nem teszem hozzá, hogy “mert ti olyan balfasz és felelőtlenek vagytok”….igen… mégsem annyira mint én…
És még mondja azt valaki, hogy nem működnek az Univerzum törvényei tökéletesen! Egyedül az egó szokott sírni a veszteségein, mert nem ismeri fel, hogy ő idézte őket elő, vagy magának a “veszteségnek” volt megírva, hogy ennek így kellett lennie… Mert persze mi nem hiszünk sem a Sorsban, sem az “Eleve elrendelésben” de attól még működik… Nem a mi hitünk írja a programot… nekünk csak megadatott a szabad akarat, hogy hisszük-e, hogy minden úgy történik, ahogy kell és akkor amikor kell…. 😉

…amúgy többnyire azoknak az embereknek van a legnagyobb megfelelési kényszerük, akik olyan jóízűen tudnak ítélkezni mások felett…és pont őket szokta a legjobban szivatni az élet, mert megadja számukra az élményt, hogy megélhessék belülről milyen áldozatnak lenni abban a szituációban, amiben azok vannak, akiken olyan jót szórakozott… tudom, hogy így van… mert volt benne részem, mint (el)ítélt is és mint (el)ítélő is!

 

 

Ne ítélkezz, hogy…” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Vadóc-Judit wordpress blogja szerint:

    Igen,én is átéltem ezt és azt is amit a másik visszakapott.Ezért is mondom újabban,csak olyat kívánj másnak,amit magadnak is kívánnál. Érdekes az univerzum,de szerintem lassan-lassan érteni kezdek már sok mindent.Köszönöm szépen az írásodat,és legyen szép napod drága Tücsim! 😘 💥

    Kedvelik 2 ember

  2. soulleadertucsi szerint:

    Jól működik minden… csak ez fentről látszik egyedül…

    Kedvelik 4 ember

  3. ÉVA szerint:

    Hat igen, legtobbszor azok itelkeznek akiknek van eleg problemajuk,ismeros a tema ! Azert is eliteltek es kivegeztek ,hogy NEM voltam sajat anyam temetesen,mert en a magam modjan gyaszolok es nem a kivancsi emberkeknek kell bebizonyitanom mit erzek , 8 evig semmi kapcsolatom nem volt amugy , atkozodott es szidott mindenkinek! En NEM itelkeztem felette, csak keresem az okat,miertjet es probalom megerteni! Puszim, legyen nyugis ested!😘❤️

    Kedvelik 2 ember

  4. Aprovali szerint:

    Ismerős! Velem is történt ilyen, tanultam belőle, de még mindig van mit tanulni. . .

    Kedvelik 3 ember

  5. soulleadertucsi szerint:

    a tanulás örök

    Kedvelik 1 személy

  6. Amon Ra szerint:

    “Miért teszed ezt velem, Istenem?!’ – milyen sokszor hangzik el e kérdés, mikor az adok-kapok örök érvényessége szerint történnek dolgok… Azokon az utakon, melyek fentebb általad öltötték fel szavakból szőtt ruháikat, Tücsim.

    “Miért teszed ezt ÉPPEN velem, ki minden vasárnap fogadóórán jelenek meg házadban, és alázatosan hajtom meg térdem, és kántálom a többiekkel a ‘parancsod szerinti’ imákat?!”

    Nos, ki így gondolkodik, hozzá nem érnek el ezek a tanítások, vagy ha véletlen olvassa, csípőből tagadja meg, és kíván gyűlölködve a poklok legmélyebb bugyrába… Ezzel is ellenszegülve a 10 parancsolat egyikének, de ezt sem veszi észre.
    Eszembe jut egy részlet a Beszélgetések Istennel c. filmből (a könyveket nem olvastam).
    Mikor a könyv íróját arról kérdezik, mit mondana Isten, ha most személyesen eléjük állna és mindenkinek üzenne, Ő így válaszolt:
    “Teljesen félreértettetek”.

    Kedvelik 4 ember

  7. soulleadertucsi szerint:

    Tudod mit érzek most?
    Hogy visszaültünk az “iskolapadba” és átvesszük amit eddig tanultuk…. 🙂
    Hirtelen elért egy kis jóérzés…

    Kedvelik 2 ember

  8. Amon Ra szerint:

    Ebbe a jóérzésbe kapaszkodva halad(hat)unk most tovább -a tanultak ismétlése és rögzítése után-, erősítve a jó érzéseket és tapasztalatokat, elfogadva és hátrahagyva az esetleges (és bizony utunkba eső) kellemetlenebb élményeket.

    Kedvelik 1 személy

  9. soulleadertucsi szerint:

    ez egy tökéletes megfogalmazás volt. Haladjunk tovább… 😉❤️😉

    Kedvelik 1 személy

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

CHARON INSTITUTE

The New Eon

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: