soulleadertucsi®

kézzel írott sor(s)ok

A “löszomlásos cucc margójára”….

Életemben először és valószínüleg utoljára vettem részt nyilvános helyen közérdekű megmozdulásban. Ebben is csak azért, mert majdnem megdöglöttem miatta párszor.. persze ez is az én hibám lenne... A nyilvános hely most sem az utca, hanem a Homokozó volt.
Mivel a boldogság és egyben a jelenlét hónapját élem, nem nagyon fér bele semmi más, csak a MOST… Tegnap a felspanolt idegrendszerem miatt szembefordítottam a döntéshozók csicskamicsikáját a döntéseik hatalmas teremtésének előre látható következményeivel és a reakcióját látva (ami inkább a félelem kiváltotta düh volt, mint észérv és valóság alapú tájékoztatás az igazságom valótlanságáról) rádöbbentem arra, hogy miért élnek a bölcsek elvonulva kolostorokba, remeteként az erdőn, tanyán, vagy ha mégis városlakók, miért törődnek inkább növényekkel, metszik a szőleiket, vágják a fát valahol vidéken, mint részt vegyenek bármiben, amit “társadalomnak” hívnak…

Tudom magamról, hogy a jövőbelátásom , a gondolatok olvasása és az éles logika, az emberek viselkedésének maximális átlátása miatt nagyon is jó “reakciós” lennék, csak az a baj, hogy a politika színe és fonákja ugyanaz... Én a valóságot- az én általam megélt valóságot- tárom fel nem pedig az ellenoldal érdekeit képviselem.. Hála az emberek gonoszságának és önző érdekeinek a valóság bemutatását mindig felhasználják vagy maguk mellett, vagy ellenségeikkel szemben, így soha nem lehet az ember békében és biztonságban.  Jobb egy szőlőtőkéhez beszélni metszés közben, vagy a tyúkokat etetni, mint részt venni bármiben, hogy aztán meghúzkodjanak az igazságért.

Azt hiszem visszavonulok a közélettől , bár épp  most fedeztem fel az energiát, amit ad a hasonló karakterekkel való kommunikáció, de nem hagyom abba megmutatni a valóságot mert míg testem képessége lesz, (le)írni és fotózni fogom azt a Világot, amit én látok., mert élveztem a pezsgést, a jelenlétet a valóság megmutatásában és nem volt bennem félelem azért, mert ócska  semmitérő csatlóslelkű kutyák alig várják, hogy szétmarcangolhassanak, mert nekem nincs mit takargatnom … és nem félek meghalni sem, mert már nincs mit vesztenem.

cats

 

megpróbáltam, nem ment…” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Névtelen szerint:

    Pont most olvastam egy könyvet ( a férjecskémnek vettem karácsonyra, de én jogot formáltam arra, hogy még őelőtte kiolvassam, ráadásul karácsony előtt 😀 ), amiben megfogott két mondat: “Nem mindig elegendő az, ha igazunk van… Fenn kell tartanunk azt a látszatot, hogy nincsen személyes véleményünk”. Talán így sérülhetünk a legkevésbé… hmmmm… jah és persze kell hozzá egy doboz leszarom tabletta is 🙂 Szép napot Főniasszony 😉 Ildikóla

    Kedvelik 3 ember

  2. soulleadertucsi szerint:

    nekem nem volt személyes véleményem, csak megélésem… jó az idézet… nekem sokat segített tisztabban latni az írányt.

    Kedvelik 2 ember

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: