Tücsimami

…igazából dühből ültem  neki ennek az írásnak, mert baromira bánt, ha valakit vagy valamit anélkül ítélnek el, hogy azt sem tudják ki, vagy mi áll mögötte. Ha jól belegondolok, soha nem lesz változás ebben a dologban, de akkor sem mindegy, hogy valaki a megélését adja át, vagy úgy mond véleményt, valójában semmi köze ahhoz az esethez, helyzethez, cselekvéshez vagy nem cselekvéshez, nem vonatkozik rá egy döntés vagy meghozott törvény, csak puffog, meg köpköd, mert az a divat, az menő vagy ezt várja el szerinte tőle a világ.

Én nagyon empatikus vagyok, és ez sokszor nem is jó, mert nem alkothatok véleményt, ettől függetlenül vannak szituációk, amikor az empátiám ellenére írásos vagy fotografikus nyoma lesz egy-egy megélésnek, mert átlépi bennem a határt és nem érdekel, hogy mit okozok vele, de többnyire figyelembe veszem az írásaimmal okozott kár nagyságát és mérlegelek, hogy  megéri -e a veszteséget, amivel jár…általában igen 😉