t.t.

kézzel írott sor(s)ok

…szerencsére(?) önmagam tudok lenni minden pillanatban…
Persze a szerencse relatív, mert amikor az “önmagam” kicsit agresszív, vagy bunkó, vagy illetlen, vagy nem illemkockás, nem érdeklik a tradíciók és elfelejt félelemből nem önmaga lenni, akkor mindig úgy érzem, hogy ajajaj…bajban vagyok “Hjúszton”!

Miközben azt próbálom “language of flowers” kifejezni, hogy mekkora gáz, hogy egy rendezvényen való részvétel vagy távolmaradás, egy politikai hovatartozás, anyagi helyzet vagy a hierarchiában való ragsor, anyanyelv, bőr, haj szemszín vagy akár vércsoport képes felnőtt embereket eltávolítani egymástól rájöttem arra, hogy a probléma nem is ennek a felismerése, hanem az energia amit belefektetek, hogy ezzel foglalkozzak.

Hogy lehet ennyire félni a magánytól, de közben gyűlölni másokat, akik másképp gondolkodnak, hogy az ember képes megbántani magát azzal, hogy másokban keresi a hibát, a “fura” viselkedést, minden apró, a megszokottól eltérő jelet túldramatizálni, hogy önmagát kizárja, majd másokra hárítsa ennek a felelősségét?

Igen kérlek.. most tűnt fel először, hogy én kivételesen nem keresem ezt a kirekesztettséget, mert régen nem akarok senkihez tartozni, így nem lehetek kirekesztett sem.
De most tűnt fel, ahogy másokat figyelek, hogy mennyire akartam…  😦 😦 😦
Újra leírom, mert még mindig blokkot okoz bennem, hogy semmi  sem okoz nagyobb fájdalmat az emlékek között lapozva, mint azt a megalázkodó kis embert látni bennem, akik annyira szeretett volna tartozni valahová,de mire megfogta volna a közeg pillanatragasztója,  nem tudta elfogadni az esztelen, sehova sem vivő parancsokat, a logikával szemben álló döntéseket, a szándékos elnyomást, a diszkriminációt. Miért van az, hogy nincs olyan közeg, ahol ne lenne valaki, aki a megfélemlítés eszközével akarja magához láncolni az udvartartását?

Most- függetlenül attól, hogy egy légüres térben lebegek a nagy spirituális útra lépésem óta, mert szemben áll a lélekfejlődésem a fizikai programommal- megint el kell mondjam, hogy hálás vagyok azért, mert én vagyok.. Azt hiszem lassan elérem az egyensúlyt és a múltban elkövetett bűneim feloldást kapnak az értésük által, mert vissza nem lehet pörgetni az időt, de megérteni a tetteim és megérteni, hogy azon a tudatszinten erre voltam képes, de már tudatosult, hogy hiba volt, és nem megbocsájtom nekem, hanem megértem, hogy mit hibáztam, hogy mit tehettem volna, és nem követem el újra, azt hiszem pipa kerül a projektek végére és jöhetnek az új felismerések, és esetleg új megélések, mert ideje volna a takarítás közben beszerezni újabb hibákat, hogy legyen mit takarítani majd az elkövetkezőkben.

freedomAzonban az sem lenne baj, ha nem hibákat halmoznék már, hanem megéléseket és döntéseket, melyeket majd nem hibaként értékelek, ha föléjük emelkedem, hanem lépcsőfokoknak. Mert ugye a fejlődéssel a fogalomkör is változik, és ez a változás az, ami képes arra, hogy új távlatokat nyisson az utazó előtt 🙂

Újabb igazság(om nekem)…” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️❤️❤️

    Kedvelés

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

CHARON INSTITUTE

The New Eon

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: