T.T.

kézzel írott sor(s)ok

Szombaton volt egy “mentes” napom… Mentes volt minden negatívumtól, illetve majdnem, de nem térek ki a majdnem mögötti részre, mert az nem rajtam múlott.
Tényleg egy olyan nap volt, ami , ha állandósulna ki tudja hol lehetnénk már a pozitív energiáink teremtési ereje által.
No de! Mivel mérleg mivoltom törekszik a semleges rezgésre, ezért ez a sok pozitívumot kellett kicsit ellensúlyozni. Erre volt a tegnapi nap.

Mire nem jók a temetőjárások, ha arra nem, hogy rég nem látott rokonok eldicsekedhessenek arról, hogy az ő teremtéseik, nagyra nőtt porontyaik milyen sokra vitték az életben.
Azok a rokonok, akik 4 évtizede csak akkor voltak hajlandóak meglátogatni szeretett testvérüket, amikor az rákkal küzdött, s gondolták még életében rálesnek, de aztán elmenekült a rák, s maradtak a rokonok a távolban, s mehet minden évnek őszén, mikor a legcsodálatosabb ruhájukban pompáznak a Bakony fái , a delegáció a méregdrága koszorúkkal és mécsesekkel, hogy aztán tiszteletüket tegyék ott, ahol csak a halál lehetőségének híre mozdít testvérség tudatán…

Míg nem volt családom szívesen utaztam a temetőjáratokra, mert lételemem az utazás, de a rokonlátogatás ténye nem vonzott pont annyira, ahogy őket sem, hogy a szüleim lássák, mégiscsak egy vérből valók vagyunk 🙂 , így mennek a szülők, és hozzák haza a híreket, ha kérdem őket, ha nem…

A tegnapi nap is érkezett az információ a gulyásleves mellé…
Anyu skorpió lénye nem foglalkozik azzal, hogy a szavak mögött rejtőzik a nehéztüzérség és mindenre figyelő túl empatikus lényemen olykor átvonul egy teljes harckocsiszázad a szavak súlya alatt. Tegnap megtudtam, hogy rajtam kívül mindenkinek bejött az élet a rokonságban… Mindenki milliomos, diplomás, jól képzett és a lányok kurva jól mentek férjhez… Nyilván minta életük van és dicsekedni való, ezzel szemben az én anyukámnak nincs mit mondania, mert a lánya csak egy buszvezető, nincs diploma, második házasság és attól is boldog, hogy nem omlik rá a háza teteje…

Ültem és néztem az anyut, ahogy ontja magából az infókat…. Nem nagyon gondolkodtam, de mégis egyre nehezebb lett a lelkem , a szívem összeszorult és forogni kezdett velem az apró ház… Olyan idegen volt mindent. Annyira mások vagyunk… Tegnap boldogok voltunk, mert amit Apa álmodott megvalósította. Nekünk más dolgok fontosak, mások a harcaink, de a mi sikereink annyira értéktelenek mások szemében, hogy nem illő velük “a minden évben” bableves körül dicsekedni…  Nem voltak gondolataim, csupán annyit sikerült elkapnom magamban, hogy sajnálom az anyut, mert soha nem tudott velem sehol felvágni.  Egy teljesen “kész” gyereket hozott a világra, akire nem tudott emberi akarat hatni.

Mennyire más vagyok, mennyire nem érdekel a hivalkodás, a pénz, a kinek milye van… Mennyire nem tudom értékesnek tekinteni azt az embert , aki vagyonos, de a lelkéből senkinek nem ad, de igazából nem is gondolkodom ilyen dolgokon. Tegnap mégis megsemmisültem kicsit… A majdnem nyitott világom ajtaja újra becsukódott. A félelmeim a jövőtől újra döngetni kezdték a kapukat, minden irányból, de nem érdekelnek, mert amennyire megdöbbentett, annyira el is lökött az emberek közeléből az az értékrend, amit ez a világ képvisel és egymásra erőltet. Nyilván az értéktelen életem nem lesz kevesebb attól, ha változik a munkavégzésem helye, vagy netán nem végzem többet munkát. Mert nincs olyan értékrendű ember a közelemben, aki értené amit én képviselek és látna bennem értéket.

De pont így jó.
Az én utam csak befelé vezet…

Amikor egomentes a megsemmisülés érzése…” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Vadóc-Judit wordpress blogja szerint:

    Kedvelés

  2. Amon Ra szerint:

    Pont így jó.
    ….és…
    Pont.
    Így (a) jó.

    Kedvelik 2 ember

  3. ÉVA szerint:

    Pont igy vagy jó ahogy vagy ! Több értéked van mint a csapat diplomásoknak ! Aki nem tudja az nem méltó hozzad ! 😘❤️❤️❤️❤️❤️

    Kedvelik 2 ember

  4. katimamma szerint:

    Mamim ❤️

    Kedvelik 1 személy

  5. soulleadertucsi szerint:

    Ez itt az én valóságom.. 🙂 Nem gond…

    Kedvelik 2 ember

  6. soulleadertucsi szerint:

    Mindenki más értékrenddel szerelt… nekem nem számít, illetve volt, hogy számított, mert menekültem mindenki elől aki más.. mára nem érdekes

    Kedvelik 2 ember

  7. soulleadertucsi szerint:

    és pont. ❤

    Kedvelik 1 személy

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: