soulleadertucsi®

kézzel írott sor(s)ok

Szóval még mindig,( illetve alakul az út kifele a következőig), depressziós hangulatban leledzek, és ebben talált az este is.
/Aki nem tudná, az ne tudja meg soha, szóval aki nem tudná többféle fajtája is kering a depinek, én abban a fajtájában maradtam, amit a gyerekágy váltott ki. Nem akarok- már, vagy csak annyira mint más- kinyírni senkit, pánik a nem létező jövőtől, és pánik bármitől, amivel magamat sakkban tudom tartani.
Nyilván nem szándékosan, de ez az igazság./

Nos tegnap nagyon sokat dolgoztam azon, hogy legalább ne vesszek el a sötétségben, amikor elém került egy SZÁMOMRA poénos kép a Homokozóban ( Faszbuk) . Akkorát nevettem rajta, kiszakadt belőlem hirtelen minden fájdalom… Meg is osztottam az örömöm a kép formájában.. mások is nevettek, majd egyszer jött Valaki, aki nem nevetett, mert minden poénnak van nyilván valami fonákja, esetleg sértettje.
Fontos volt közölni ezt…olyan volt nekem, mint amikor a szárnyaló lufiba tűt nyomnak ..pukk…és már zuhan is le a maradék.

Tudom, hogy semmi rossz szándék nem volt a tényközlés mögött, sőt, számomra nagyon jó tükör volt , ugyanis régebben hasonlóképp meg szoktam jegyezni mások öröme alatt a valóság tényét és ezzel  sikeresen belekavartam az illúzióba a valóságot…

Rögös út vezetett a Valóság talajára, és olyan kemény, hogy nem szívesen kockáztattam meg a letérést róla. Azonban az utóbbi időben keményen megtanított az élet hallgatni. Megtanultam, hogy csak a szépet, csak a jót illik közölni. Hogy nincs asztala az igazságnak, csak akkor, ha az fényezi a másik embert. Nem szabad negatívumokat közölni, nem szabad szólni ha valaki elcsesz valamit, mert “nem akarjuk megbántani”, bár mások kevésbé gondolkodnak mielőtt megteszik ugyanezt velünk.

Baromi jó emberismerő vagyok. Tudom, hogy kinek mekkora az egója, s azt is az enyém milyen.( jó nagy, csak nem sztárolja magát, hanem elnyomja és sajnálja  😀 )
Néha jó lett volna, ha befogom a pofám és inkább hallgatok, hiába tudok valamit jobban, mert kellemetlen helyzetet teremtek azzal, hogy mennyire jól informált vagyok ( nem vagyok művelt..mesekönyveken és gyermekverseken nőttem fel, távol áll tőlem a szépművészet és nem is fog közeledni…) Olyan vagyok amilyen, de azt megtanultam, hogy mielőtt megszólalok, igyekezzek látni, hogy van-e helye és van-e rá igény.
Tudom kezelni az embereket a helyükön, de már nem akarom..és azért nincsenek barátaim, mert meguntam, hogy egyfolytában figyelni kell arra, hogy mit beszélek akkor is, ha magunk közt vagyunk…
Az a két-három ember, aki elvisel,  meg tudja, hogy milyen vagyok, és jogában áll megsértődni, leszarom, ahogy ők is ha én sértődöm… Mindig helyre áll a rend…

Szóval vannak poénok, melyek nem igényelnek tudományos magyarázatot, mert elveszik f1f69b4441d656500a8fb94aa4480fa7694661ea.jpga poén jellege… akkor is, ha a poén sértő… ha annak köszönhető , hogy az ember nem a hidat választja ugrásra, hanem a Holdat utazásra, hogy sajtot faragjon belőle a vajas abonettjére, akkor ne vegyük már el tőle ezt az esélyt… Mert megtehetnénk minden megosztás alatt, hogy figyelmeztessük a megosztót, hogy a valóság a kép homályos részei mögött van… Sírjunk, ha sírni hívnak, nevessünk, ha nevetni… ha nem megy, akkor meg hallgassunk…és görgessünk tovább. Ezt is meg kellett tanulnom, főleg mert magamon látom, hogy mit okoz, ha mégsem sikerült. 

Már nem mondom el, hogy mindent tudok rólad, mert teljesen mindegy, hogy ki vagy, nincs érdekem Benned… csak örülök, ha leülsz itt egy percre és jelen vagy a MOSTban, de nézd meg mi van az asztalomon.. Ha nem dohányzol,ne baszogass a cigiért, ha nem iszol, ne tarts előadást az alkohol okozta károkról, ha nem eszel húst, nem kell fikázni a rántott szeletem… csak köszönj s menj tovább, míg nem találsz olyan asztalt, ahol jól érzed magad… így teszek én is. De ha épp rágyújtanál, mindig lesz nálam egy szál cigi…

/ Tücsi te dohányzol? Úristen… NEM..nem dohányzom…csak egy metafora, hogy érthető legyen.. az én asztalomnál nincs semmi… egy kis spirituális rezgés, némi képi anyag, valóság, némi dimenziósváltós világgal keverve….. van hús, de nincs hozzá krumpli, meg egy kis Fanta Bodza, cukros citronyos tea fahéjjal és szegfűszeggel, nincs sör, de van kávé… 😉 …/

Diktátor öröme a hatalom,
Mágusé a tudás
Lucifer öröme a kétely,
Bölcseké a hallgatás.

Szepes Mária

 

Újabb tanítás- Nekem” bejegyzéshez ozzászólás

  1. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️

    Kedvelik 1 személy

  2. Amon Ra szerint:

    Akármit is találok azon az asztalon, azt köszönettel fogadom és igyekszem hozzátenni, mintsem elvenni belőle…
    Hogy is fogalmaztam meg… Ja… Megvan:

    “Ne várj semmit Tőlem, kérlek, de fogadd el, amit adni tudok, úgy, ahogy adni vagyok képes, annyit, amennyit adnom lehetséges.
    Kezemet nyújtom… Velem tartasz?” – https://amonra73.wordpress.com/2010/11/17/archiv-kezemet-nyujtom-2010-11-17/

    Kedvelik 1 személy

  3. Vadóc-Judit wordpress blogja szerint:

    ❤ ❤

    Kedvelik 1 személy

  4. soulleadertucsi szerint:


    Hát igen….

    Kedvelés

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: