t.t.

kézzel írott sor(s)ok

…most tudatosult bennem, hogy valójában milyen érdekes is a Sors…vagy nem is Sors a legjobb név/jelző, hanem a Gondviselés.

Amikor az ember elkezdi érezni, hogy valahol teher, vagy unják, vagy egyszerűen megváltoztak a körülmények, vagy azt veszi észre, hogy akinek próbál segíteni az mar bele, bántja verbálisan,vagy nem becsülik azon a helyen ahol él vagy dolgozik, de nem lép inkább szenved, akkor ha ez nem érdeke a fejlődésének, megoldja a Sors.

Sajnos pont most, amikor az ember fogékonyabb az energiákra, a betanult ünnepi rezgésben a legkegyetlenebb kikerülni egy közösségből, egy baráti körből, családból vagy munkahelyről. Csak egy bizonyos idő eltelte után jön rá, hogy valójában érte történt.

Vannak azonban helyzetek, amikor a Sors, a Gondviselés “megunja” a balkukiskodást és nem mások segítségével lök ki az egyre mélyülő nyomvályúból, hanem minket tesz alkalmatlanná arra, hogy ott legyünk. Alkalmatlanná, beteggé, vagy halottá.

Nagyon lassú az elménk az információ jelenlegi mennyiségének áramlásához. Nem tudjuk feldolgozni töredékét sem a minket ért hatásoknak. Kicsit káosz van, de azt mindenki tudja és érzi is belül, hogy hol járt le az ideje, hogy mit kell befejezzen, kitől kell búcsúzzon(például a túlzott költekezést megállítandó elveszett bankkártya, a zabálásra válasz testi tünetek, a barátok, akik egyik pillanatról a másikra flegmán adják tudtodra, hogy királyságukban új udvari bolond vette át a szereped).

Nem akarok sem beteg lenni, sem útban. 🙂 Már elindultam az utamon és tiszteletben tartom, hogy nem mindenki jön velem. De még fáj. Az ember örömmel venné, ha a családja és azok, akiket a legközelebb érez értékelnék azt, amit képvisel. De vagy nem értik, vagy nem értenek vele egyet… Sem egy fotóval, sem egy poszttal, megosztással.. Vagy szégyellik a kapcsolatot.. Ki tudja? És kit érdekel…

Amikor kint álltunk a hídon, a KFC-s szalvétán égetve elengedve ezeket a fájdalmakat, még láthatóbbá váltak az emberek gondolatai, a saját valóságom helyzete ebben a Világban. Valami akkor, ott… vagy már jóval előtte megváltozott..

…sors?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Vadóc-Judit wordpress blogja szerint:

    Nagyon jó!Pont ilyen”tüneteket” éltem át tavaly,amikor már nagyon nem akartam ott lenni ahol…. köszönöm ❤

    Kedvelik 1 személy

  2. soulleadertucsi szerint:

    engem meg hàt szèpen kitoltak az ajtó elè egy szupernek megélt csapatból. igy jártam…✅

    Kedvelik 1 személy

  3. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️

    Kedvelés

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

CHARON INSTITUTE

The New Eon

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: