Tücsökfalvi Tücsök

kézzel írott sor(s)ok

15854579034101711764265-367x489Hihetetlen gyorsan eltelt ez a két hét. Két hete nem alszom többet napi 1-2 óránál. Pedig nem aggódom semmin. Nekem könnyű, nekem ”jókor” jött, vagyis nekem mindegy,hogy van-e ez a vírus vagy nincs, mert nekem nincs szükségem megtanulni látni a valóságot, hinni, hálásnak lenni, szeretni (?), mert mindezek birtokában vagyok, de még olykor nem vagyok elfogadó és ítélkezem az ítélkezők felett és ezzel beállok a sorukba, és még talán abban megerősített ez a helyzet,hogy a lehető legjobb helyen tartózkodom és rávilágított arra, hogy miképpen tehetném jobban élhetővé az életet.

Két napja korlátozások vannak a kapun kívül IS…eddig csak bennem. voltak…Nem változott semmi.  Egyre többet merül fel bennem,hogy miért nem hagytuk kifutni a vírust spártai módon, elég kegyetlenül hangzik, de nem kegyetlenebbül, mint ami a járvány után vár mindenkire,aki jövedelem nélkül maradt és ebből következik,hogy azokra is,akik nem.. Ilyenkor mindig elveszik a realitás,igaz ami nincs nem tűnhet el.

Személyes tapasztalatom nincs még,de pár a betegségen átesett ember osztotta meg,hogy magára hagyták,se orvos, se mentő, se kórház…Több tűzközelibb ember közöl mást,mint a média. Biztos azok akik légzéstámogatás mellett gyógyultak (ha van ilyen) ők mást nyilatkoznak, de sikerült odáig jutni ebben a tèmában , hogy már azt sem hiszem el,amit látok…

Nappal jól bírom, nem nagyon gondolkodom,mert lefoglalnak feladatok, de estére elkeseredem. Nem látom a változást sem magamban sem más emberekben. Ők sem veszik észre,hogy nem azonosulnak a sok “változzunk meg” , “legyünk jobbak” megosztásukkal. Most legszívesebben mindent lementenék, amit nyilatkoznak kicsik s nagyok, hogy egy későbbi időpontban visszanézhessük, de olyan ez, mint a “csak ma ne feleljek, esküszöm holnapra tanulok” ígéret,meg mikor a fakanál kopogása alatt ígértük…megváltozom, rendes leszek, jó leszek… Aztán változik a jel, újra ugyanazt a műsort sugározzàk. és a minden folytatódik tovább onnan, ahonnan abbamaradt.

Nem vagyok én sem jobb, vagy különb itt senkinél, hacsak annyiban nem vagyok másabb,hogy én nem ígértem semmit a ” végére”, de talán azért nem,mert nálam el sem kezdődött. Nem leszek se jobb, se rosszabb. Nem lettek álmaim, sőt nullán van jelenleg minden vágyam. Nem akarok bulizni(azt sem tudom hogy kell), sem utazni,sem találkozni senkivel.. nem vágyom már mekizni vagy KFC-be, nem akarok kisvasutat, chilis kacsát, Balatont…zéró szinten a vágyaim a holnap,a jövő… Nem akarok döntéseket hozni semmiben. Aludni egy jót, na az jó lenne…gyomorgörcs ,gyomorsavbugyogás nélkül. Pedig már sikerült visszaszorítani,most kezdődik elölről..😟 Az sem tudom miért kísér… Talàn azt nem tudom feldolgozni,hogy ennyire vezethető,vak a tömeg. 😥 Ha hagytuk volna, április közepére lefutott volna a járvány,munka mellett,iskola mellett… Pont mint az influenza…Talán elég lett volna a távolságok betartása,de az amúgy is ajánlott. Annak idején szülőágy se jutott, csak az utolsó pillanatban, most is lemondok az ellátásról a gyerekeim,a fiatalabbak javára bármikor, mert nekik lehet még jövőjük, nekem már elég a következő pillanat. Ezek a korlátozások rávilágítottak arra, hogy mennyire sivár, egyhangú az életem. Még egy jót lázadni sem tudok, mert minden úgy zajlik, ahogy meg van írva.

Kezd süllyedni a rezgésszintem. Nem biztos,hogy ezt hagyom kellene. Ugyanis egyvalami biztos, nem nagyon van értelme megosztani a lenti valóságot. Ezért inkàbb nem megyek le a mélybe, hogy tudósítsak  mert úgysem hinne nekem senki, és lehet nem tudok visszajönni. Hátha van itt még dolgom…

°°°

Ez a rendelkezés gondolkodtatott el egyedül:

-> kettő hétig nagy nehezen az bezártuk az időseket, kettő hét után a Viktor kinyitotta nekik az ajtót 9-12 között… nem tudom miért,de ennek olyan visszás rezgése van.<-

De lehet jobb,ha nem gondolkodom. Nincs miért. Már nem reménykedem a jobb jövőben. De nem akarom elvenni a reményt másoktól. Kicsiben igyekszem változni, mert csak abban hiszek,hogy ha rendben működnek a részek,nem lehet működésképtelen az egész.

 

1/ .…nézőpont, megélés az utókornak az “invázió” idejéből…(1)
2/ .…nézőpont, megélés az utókornak az “invázió” idejéből…(2)
3/.…nézőpont, megélés az utókornak az “invázió” idejéből…(3)
4/ .…nézőpont, megélés az utókornak az “invázió” idejéből…(4)
5/.…nézőpont, megélés az utókornak az “invázió” idejéből…(5)

 

 

 

…nézőpont, megélés az utókornak az “invázió” idejéből (6)” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Vadóc-Judit wordpress blogja szerint:

    ❤ igen!

    Kedvelik 1 személy

  2. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️❤️❤️

    Kedvelik 1 személy

  3. soulleadertucsi szerint:

    🙏❤️🌷❤️🙏

    Kedvelik 1 személy

  4. soulleadertucsi szerint:

    🙏❤️🌷🌷🌷❤️🙏

    Kedvelik 1 személy

  5. neftis76 szerint:

    Aludni kell! Napi 1-2 óra nem elég! 🤗 Vigyázz magadra! ❤️

    Kedvelik 1 személy

  6. soulleadertucsi szerint:

    Észrevettem… Tegnap ki is ütötték.. De egy óra nappali kiütés rendbe tette az energiaszintem. 😁😁😁

    Kedvelik 1 személy

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: