Tücsökfalvi Tücsök

kézzel írott sor(s)ok

…ez az “állapot” amibe helyeződtünk elég sok dolgot átformált már most, pedig még nem tudni, hogy mit szán nekünk a vezetőség.
Átformálta például az embereket.
Nem tudatosan, de egyre többen kimondanak olyan dolgokat, amiket nem nagyon kellene, nem azért, mert “hazudni” kell, vagy “elhallgatni” , inkább csak gondolni kellene a másik emberre, hogy mit okozhatnak benne a szavaink…
Én mindig szókimondó voltam, de bizonyos határokon belül maradtam az igazságaimmal.  Amikor durva, kegyetlen a kommunikációm- akkor valószínűleg a partner nem vette észre, hogy előtte nem volt az és tartalmazta a “lezárást”. Ha lezárom a témát, azután már nem nézem mit mondok.. Azt sem, hogy kinek…

verbális bántalmazásTavaly történt, amikor kizáródtam -igazából észrevettem magam, hogy nemkívánatos vagyok- egy történetből. Nem tettem szóvá, pedig baromi rosszul esett a módja.
Továbbra is folytatom a kommunikációt, elfogadom, hogy vannak közösségek, ahol sok vagyok és igyekszem akkor válaszolni, ha kérdeznek, nem nyitni csatornákat, ne legyek “probléma”senki közegében.
Azon csodálkozom viszont, hogy nem tűnik fel a partnereknek, hogy annak ellenére ahogy elbántak velem nem haragudtam meg, esélyt adva egy másfajta folytatásnak. Mert attól, hogy arra jó vagyok, hogy hozzám képest jobbak,szebbek, gazdagabbak, okosabbak, bölcsebbek, ügyesebbek, türelmesebbek, nem olyan egoisták, spirituálisabbak, sikeresebbek, f@szomtudjamik lehetnek, én nem ilyen szinten tekintek rájuk, hanem én tényleg szeretettel és én tényleg nem foglalkozom a gondolataikkal, mert segíteni akarok másképp is látni megélni! Nem kell ezért engem szeretni, az idő úgyis igazolja, hogy lúzer vagyok, de úgy gondoltam -eddig- hogy nem szabad elfordulni az emberektől, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy másképp is lásson.

Tavaly egy tetkós fotóm alatt csúnya beszélgetés zajlott, amiben egy úriember porig alázott engem és a családom, illetve egy harmadik személyt . Akkor nem vettem le egy ideig a posztot, mert a véleménynyilvánításnak teret kell engedni és viselni a kritikát.
A dolog azonban eldurvult.. Végül a harmadik ember bántalmazása miatt levettem a posztot és elköszöntem az embertől magamban és mindenkitől aki ezt a fajta nárcisztikus rezgést képviseli illetve vágyja.

Nemrég ebből a közegből újra betalált ez a rezgés…Én nyitottam ajtót neki. Nem tudom miért tettem. Talán szükségem volt a pofonokra? Nem tudom. Talán le akartam győzni? Nem tudom. Újra hagytam kibontakozni, ám elfajult és a fájdalom mellett kiváltotta belőlem azt az érzést, hogy nem érdemes megosztani, itt maradni és élni ezen a Bolygón… A legszomorúbb az, hogy megint egy harmadik személyt vesztettem el.
Nem szabadna elveszteni senkit azért, mert mások nem kompatibilisek a rezgésemmel.

Mindattól függetlenül, hogy mind az embereket , mind a lezajlott kommunikációt a Belső Hang azon kérdésére, hogy ” MIÉRT HAGYOD, HOGY BÁNTSANAK?” nem akartam eltávolítani, kénytelen voltam, mert nem csak engem bántottak, hanem azokat is , akik a “védelmemre” keltek. Azt sem kell ebben a helyzetben elfogadni, ha engem ütnek.. azt főleg nem, ha ezért másokat is… Nem a kritikával van soha baj, hanem azzal, ahogy tálalják… Teljesen mindegy, hogy egoistának, gyávának vagy hiteltelennek tart valaki. Nem érzem magam rosszabb embernek senkitől, de azokkal az emberekkel nem tartom fontosnak a kommunikációt, akik verbálisan bántalmaznak másokat . Akkor sem ha ilyenformán próbálnak életben maradni. Én is próbálok életben maradni a magam módján.

Úgy döntöttem, hogy lezárom a Facebook profilom a nyilvánosság elől.
Azoknak, akik jelen vannak még a kommunikációjukkal, ott marad a felület,a képeim és ott lesznek a megosztásaim is, de nem nyitok több ablakot a világra. Az írásnak, a megosztásnak folytatódni kell más módon. Ezen a felületen itt marad minden, nyilvános megosztás, ha érdemes a tovább osztásra innen megtehető, de a kommunikáció alatta védett felület marad, ami nem azt jelenti, hogy a velem egyet nem értőket likvidálom, hanem azt jelenti, hogy hogy a velem nem kompatibilis rezgést nem engedem be többé. Lehet vitatkozni, eltérő véleménnyel, megtapasztalással lenni, de védeni kell a világunkat és a benne élőket a verbális gyilkosoktól, mert van még egy pár rám bízott élet, amit támogatni kísérni kell. Még nem mehetek el….

Bennem rossz érzés nincs senki felé, csak félelem van az emberektől… De ezzel is együtt lehet élni.

..tudom, hogy…de mégis…egy ideig.” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szin Judit szerint:

    Sajnálom Tücsim,de a lelki békéd mindennél fontosabb! ❤

    Kedvelik 2 ember

  2. soulleadertucsi szerint:

    A FB nyilvánosságot zártam le.. 🙂
    Nem magam.. 😉

    Kedvelik 1 személy

  3. Horváth Norbert szerint:

    Ez pontosan az az eset lehet, amikor megtalálod a zaccos kávét a tejszînhab alatt…

    Kedvelik 1 személy

  4. soulleadertucsi szerint:

    ez egy tökéletes hasonlat Norbika, csak itt én vagyok a zacc 😀 😀 😀 hehe… ❤

    Kedvelés

  5. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️

    Kedvelik 1 személy

  6. soulleadertucsi szerint:

    ❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️

    Kedvelik 1 személy

  7. katimamma szerint:

    Óóó Mamim együtt érzek veled, nagyon is együtt… ❤️👍

    Kedvelik 1 személy

  8. soulleadertucsi szerint:

    😔 nagyon buta ember vagyok…… 😔

    Kedvelés

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: