t.t.

kézzel írott sor(s)ok

Egy ideje nincs saját számítógépem. Illetve van, csak széthullott állapotban, mivel én semmit nem tudok megbecsülni.
Másoknál ezek az eszközök egy életen át működnek nagy becsben, én elfogyasztottam két laptopot, számtalan telefont….
Ha valaki számítógépen is és mobilon (vagy tableten) szóval applikációs felületen is F@szbukozik, az tudja, hogy a számítógépes felület más lehetőségeket biztosít mint egy applikáció. Van amiben ez a jobb, van amiben az… de a számítógépes felületen lehet igazából jobban átlátni az egészet és hatékonyan beállítgatni azt, hogy mit szeretnénk látni.
Így sem azt látjuk…

Amióta új –üres, egy okos nőnemű lény szerint kamu- profilom van, úgy özönlik a régi és új ismerősök hada, mintha ettől függene az élet, hogy kik az ismerőseink ezen a önmagunkat felkínáló piacon.
Elfogadom azok jelölését ugyan, akiket már láttam valahol, de nem nagyon vagyok kíváncsi a megosztásaikra az első olyan poszt után, ami nem a világom, nyilván ők sem az enyémre, mert láthatják, hogy nincs, tehát nem is értem mi értelme van annak, hogy a nevem megnövelje a darabszámot az ismerőseik között.

Gondolom a pszichológia szakterülete a “virtuális valóság és az ember” témakörében együtt fejlődik ezzel az “emberi elmét programozó” területtel.  Engem folyamatosan ki akar innen emelni valami, és nem igazán tudtam eddig eldönteni, hogy az állandóan sértődő egóm (én nem szoktam megsértődni! Kikérem magamnak, én soha nem sértődöm meg, menj te a picsbe baszki, miért írsz ilyeneket, hiszen tudod, hogy elfogadó vagyok és leszarom.. nem is beszélek veled többet… -és sértetten visszavonult az EGÓm ) vagy a Belső Hang hívja fel folyamatosan a figyelmem a virtuális énem öngyilkolásának szükségességére.
Mert “fertőzött” vagyok.
Mint mindenki más is, aki képtelen felemelni az egyre jobban növő seggét (vagy nyunyókájára boruló hasát) a gépe, vagy mobilja bűvöletéből és tenné a dolgát , ami ezek szerint az internet beérkezése és nagy sebességgel (egyre nagyobb sebességgel) való terjedése közben “nincs-é” változott.

Van élet a F@szbukon túl?
Mert lassan kötelező lesz, hogy legyen egy profilod…
Megfigyeltem, hogy a gyerekeink generációja sokkal kevesebb fővel van jelen a mindennapi lélek és elmepiacon, mint mi.
Más fórumokon nyomatják, általában játékos felületeken, és az Instagramon.
Ez sokkal “jobb” (ha lehet ezt mondani erre, hogy jó), mert egy téma, vagyis az “érdeklődési” kör felé fordul és nem nyomatja tele másfajta szeméttel a világukat, mint ez a minket, a friss PC-s generációt megfertőző Arckönyv világ…
Nekem is van Instám és csak bizonyos érdeklődési körök és emberek érdekelnek rajta… Kevesen vannak, akiknek a személyük miatt nézem  megosztásait ( az Instagram általában a fotósok oldala, saját fotókkal, vagy saját photoshopos munkákkal vannak jelen az emberek) inkább az érdeklődési köröm felé fordulok, de ott sem intenzíven.
Ilyen a “splash” kategória, a “home desing” kategória, a “cicás” fotók közöl egy-kettő… de nem vagyok nagy Instás..azért osztom meg ott a fotóim, mert onnan nem jöttem még el egyszer sem, megmaradnak, itt a F@szbukon viszont a sokadik profilom alatt nem csinálok épp semmit.
Illetve mégis…

Van ez az oldalam, a ” Tücsimami”, amit azért csináltam, mert volt akinek “hiányoztam”. A jó reggelt képekkel kifut ez a dolog többnyire, a többi megosztásom nem kap nézettséget ( nem mintha fontos lenne, de biztos van jelzés értéke, vagy rólam, vagy az olvasóimról szól) , azonban egyre nehezebb jelen lennem, mert nagyon sok időt elvesz a nappalomból, hogy minden sorra reagálni próbálok, holott lenne dolgom kint az “életben”, ha még ez létezik egyáltalán.
Az “oldal” funkció lehetővé teszi számomra, hogy a megosztásaim időzítsem, ma reggelre viszont nem tette fel amit beállítottam neki és valami angol hablatyolás is várt mellé…továbbá szintén nem engedett megosztani egy számomra érdekes dolgot , ezt is megindokolta angolul.
Jelzem, hogy ha eltávolítanak megint- mert most jöttem rá, hogy legutóbb is ez történt- akkor nem jelentkezem többet a gondolataimmal a Faszbuk egyik felületén sem, és nem sajnálom, ha ezzel bárkinek “rossz érzést” okozom, mert a bárki ide is idetalálna, de ezt bonyolultnak tartják…
Egy blog oldal követése bonyolult, de a faszbukon napi szinten megosztani és véleményezni nem. Ez is elgondolkodtató.
Nekem nincs szükségem senki jóváhagyására a gondolataim alatt, mert nem tudok mit kezdeni sem a kritikával, sem a helyesléssel..
Nem tudok mit kezdeni a figyelemmel, az egómat simogatja, a lelkem meg olyan mint a buszpályaudvar a vírusos szar bejelentése után…üres.

És szintén rövid, az irodalom tanárok réme bevezetőm után a címre utalva jegyezném meg, hogy felfedeztem, hogy “szobáztat a F@szbukk”.
Sajnos az összeesküvés elméletességem nem tudom levetkezni, így azonnal az jutott eszembe, hogy vajon mi értelme van a “videós” chatszobáknak?
Eddig is ezerrel nyomatták a privátnak hitt csoportokat, közben akinek úgy van beállítva a számítógépén, hogy látja a “percről percre” rovatot a jobb oldalon, az simán bele tudott látni, hogy Gipsz Jakabné, született Agytalan Amarilla mit osztott meg az “utáljuk együtt a Gizit” zárt csoportban… BASZKI….
Most videós chaten keresztül teljesen egyértelműen veszik az arcot, a háttérkörülményeket…
Én minden képen a hátteret látom meg először, aztán amit megosztani vágytak.
Az összes valóság a háttérben van, minden amit tudni akarunk a dolgok mögött a díszletben van rejtve..
Soha nem az a lényeg, ami elöl van premierplánban…
Biztos lehet benne mindegyki, hogy én senkivel nem fogok “szobában” csevegni..
Mert nem csevegek.
Írok, ha van szabad percem, de nem csevegek, mert leköt, nem tudom tenni a dolgaim közben a magam ütemében, mellette nem fogok csevegni sem telefonon, sem Messengeren, csak személyesen csevegek..
Igen, igen üldözési mánia, plusz az, hogy az ember senkiben nem bízhat, így is van olyan ismerősöm, aki folyamatosan rögzít minden beszélgetést.. neki pl nem is veszek fel telefont, mert azt is rögzíti, aztán ezzel szórakozik, hogy visszajátssza…

Chat szoba… emlékszem…2004-et írtunk. A srác aki segített beszerelni a kettő gigabájtos számítógépem, amiből 1,1-et csak a windows98 használt felhívta a figyelmem, hogy minden esetre NE MENJ CHAT SZOBÁKBA, mert annak sosincs jó vége… Nos NE GONDOLJ A PIROS KISELEFÁNTRA, szerintem szaga ki sem ment a házból, már fent voltam az egyik chat szobában, aztán sokban, és mindenhol szex folyt.. még a “keresztény katolikus” címke alatt is folyt a g@ci… Nem túlzok! Aberrált, szexuálisak kiéhezett, húzz zacskót a fejemre, hogy fuldokoljak közben, meg had üsselek szex közben emberek minden felé, nem győztem kimenekülni ebből , és meg kell mondjam, hogy bár nem tartottam magam soha konzervatívnak semmilyen téren, keményen tönkre lehet vágni valakit még így virtuálisan is, nem is kell hozzá a személyes kontakt.

Ugyan nem feltételezem, hogy a F@szbukk csetje is szexuális tartalommal töltődne meg, de pont olyannak képzelem, mint a szülői értekezlet után tömörülő anyukákat az iskola előtt, akik bent hallgatnak, kint meg szidják a rendszert. Nos semmi nem érdekel annyira, hogy azon téma köré gyűljek bárkivel. Így nem megyek szobára.. nem is nyitok szobát és lassan azt hiszem, hogy nem az egóm nem akarja tovább fényezni magát az internet csodás világában, hanem a Belső Hang akar kiemelni innen, mert tudja, hogy gyenge az akaraterőm és ha valaminek a függőjévé válok, onnan csak tragédia árán tudok kijönni.

Gondoltam rá mostanában többször, hogy kivonulok minden felületről. Ilyenkor jönnek a nevek.. a Ti neveitek.. sok mindent köszönhetek Nektek…Nem azért vagyok itt mégsem, hogy Nektek jobb legyen, mert ha én nem, hát lesz más.. végtelen Tücsi kering itt, végtelen ember hozza ide különféle energiáját és ha nem én, hát majd más biztosítja ezt a fajta rezgést… Magam miatt vagyok itt, mert ha kivonulok, nem lesz kinek átadnom mindazt amit megélek… bár a megélésem mind felkerül a Tudathálóra, mivel onnan is kerül le.. senki nem tud megélni olyat, ami ott ne lenne rögzítve, mégis van valami különleges abban, amikor az ember megosztja a gondolatait és jön valaki, aki azt mondja igen…én is ezt gondoltam. Mert ilyenkor nem azt érzed, hogy “de jó, igazam van”, hanem azt, hogy “de jó nem vagyok mégsem teljesen hülye” vagy azt, hogy ” de jó, nem vagyok egyedül” vagy legjobb esetben azt, hogy ” igen….MINDEN ÉS MINDENKI EGY ….

Szobáztat a F@szbukk?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Judit blogja szerint:

    Nem kering itt sem,sehol sem számtalan Tücsi,mert számomre Te vagy A TÜCSI ❤ 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. soulleadertucsi szerint:

    Valahogy sejtettem, hogy ezen lesz aki fennakad 😀 😀 😀

    Kedvelik 1 személy

  3. ÉVA szerint:

    ❤️❤️❤️❤️❤️

    Kedvelik 1 személy

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: