Tücsökfalvi Tücsök

kézzel írott sor(s)ok

Ha egy napnál több szabadnap jut két munkanap között (és újabban jut bőven, nem is tudok még mindig mit kezdeni vele) a következő munkanap előtt automatikusan a testpihentető éjszakai alvásnak nem nevezhető tevékenységem alatt a munkahelyemen tölti a tudatom az időt. Kétféle verzió létezik, és mindegyik a rémálom kategóriában… Az egyik, hogy a reggeli 4 órás kezdésem helyett (ami már csak hétvégén áll meg ebben a formában) pontban 7:10-kor ébredek vagy 7:10-re érek be. Nem tudom mi van 7:10-kor,

729f37db1aaa551285abd5fa70f7eade

de érdekes, ez a 10 perc, mert ha éber jelenésem van az Őrzők között, akkor 2 óra 10 perckor szoktak kelteni. Pontosan. Szóval elalszom… a másik újabban divatos képsor már sokkal bizarabb. Egy roller nevezetű közlekedési eszközzel- nem elektromos 😀 – érkezem a megállóba, ahol szemrevételezem, hogy többen is állnak. Ilyenkor azon gondolkodom, hogy szépen elindulnak mögöttem gyalog és ez a helyijárat, de ezt nem szokták díjazni, ezért szoktam volt mondani, hogy bocsi, 10 perc és itt vagyok a busszal.
Nos ez soha nem valósul meg, mert hiába vagyok rollerrel, nem tudok elhaladni 10 perc alatt 2 métert, mert belesüppedek a betonba.
A mozdulatlanság, tehetetlenség… ez a két negatívum van bennem és ez visszaköszön az éjszakáimban.  Amiért billentyűzetet ragadtam az az, hogy amikor kimásztam a betonból felébredtem és megszólalt a Belső Hang :
“-Miért nem varázsoltál oda egy buszt?”
“-???”

A mindennapjainkban zajló történésekben szembe kerültem egy olyan szituációval, amiből kiderült, hogy a szabálykövetőség nem minden esetben előny. Több olyan szituációt is végignézhettem, ahol a szabálykövetést elvárók várták el a szabályok átlépését. Nyilván mindenki a saját bőrét viszi a vásárra, de vannak helyzetek, amikor a gépezet működéséhez a szolgáltatási területek szolgáltatói szintjén át kell (vagy kellene, kellett volna) lépni a szabályokat.
Ilyen például az egészségügy azon része, aki képes volt embertelenségig süllyedni a nagy szabályzásban, képes volt feláldozni életeket egy fikció vagy túldramatizált valóság oltárán.

Tehát miért nem varázsoltam oda egy buszt?
Mert balfasz lettem.
Már nem varázsolok.
Pedig régen tudtam.. nagyon is jól…

A realizmusom megölte a teremtési képességem, márpedig csodák léteznek, és oda is varázsolhattam volna egy buszt. Az álmomban több busz is elment mellettünk és bármelyikkel megoldhattam volna a “problémát” , de nem tettem. Pedig az “álmok szintjén” én hatékony építész vagyok, hiszen azt is tudtam, hogy azok a buszok, amik ott elmentek, az én tudatom teremtései voltak, mégsem láttam bennük meg a lehetőséget, maradt a roller és a betonba süllyedés…

Miközben kint harcolunk a nyomorék maszkok alatt, itt bent van mit helyre rakni, nem is nagyon kell kitennem a lában a feladatért.

Varázslat?
Képzelet..

Az egész életünk egy képzelet alapjára épült álomvilág.
Kötelezően egyformát álmodunk.
Minden, ami csoda benne egy bátor ember /tudat/ lélek vágya, mely átjutott minden gondolati ellenőrző ponton és belépett a megvalósulás mezejére.
Miért nem álmodunk mást?
Nekem minden álmom valóra vált melyre vigyáztam mások ne törjenek szét.
Mindegy, hogy jó vagy nem jó döntés, vagy álom volt, de megvalósult. Nem véletlenül mondják, hogy ha hulló csillagot látsz és kívánsz valamit (ez a varázslat első lépése, a csillag csak egy “eszköz” ehhez, egy “valami” amibe hitet lehet helyezni, olyan mint egy kabala, egy totem, vagy Messzi Gyurka kalapja, melyben “ott lapult a tudomány” )ne szólj róla senkinek, mert minden vágyunk mások “szerintem ez hülyeség, ezt megbánod, ez lehetetlen” negatív rezgésű gondolatai okozta “teremtési energia vesztésünkön” bukik.

Eljött a varázslat ideje…
Ha sikerül olyan szintre emelni a tudatosságom, hogy legközelebb, amikor rollerrel megyek piacnapon a kedves idős nénikért, oda tudjak varázsolni egy akkorát, amire mindenki felfér, akkor lehet, hogy idekint is sikerül áthaladni az ellenőrző pontokon egy új élet reményével.

Varázsoljunk…” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Amon Ra szerint:

    Eljött a varázslat ideje… Igen!

    Kedvelik 3 ember

  2. katimamma szerint:

    Lehet jobb lenne ha az ellenörző pontokon, én lennék az ellenőr, én biztos segítenék át jutni….. ❤️ Égyébként nagyon tetszett ez az írásod, mint mindig…
    Akkor álmodunk tovább, hogy megálmodjuk a valóságot Mámiiii!!!! 🤗🥰😘

    Kedvelik 1 személy

  3. soulleadertucsi szerint:

    Ez tényleg így működik ám!
    És tudom,hogy működik!
    Csak visszaaludtam…de már ebredezem! 😍

    Kedvelik 1 személy

  4. soulleadertucsi szerint:

    Akkor varázsoljunk.

    Kedvelik 3 ember

  5. ÉVA szerint:

    Varazsoljunk ! ❤️❤️❤️

    Kedvelik 1 személy

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: