Tücsökfalvi Tücsök

kézzel írott sor(s)ok

Minden nézőpont kérdése.. elmondom, hogy honnan kell(ene) nézni a történetet, hogy értsd, miért nem volt természetes, aminek annak kellett volna lennie…

received_332368021263818

A “fizikai nézőpont”:
4 napot töltöttem egy olyan járaton, ami elhagyja a megyét…. Ez nem nagy dolog, miért is lenne az. Buszvezető vagyok, ez a feladatom… Igen, de évekig azt hangoztatta valaki, hogy nem vagyok alkalmas arra, hogy elhagyjam a várost. Pár hete azt mondta a távolságis kolléga, hogy ” ti helyijáratosok nem érdemlitek meg a “sok pénzt” mert nem vagytok alkalmasak arra, hogy elhagyjátok a várost” …. Ezzel az útravalóval indultam neki a Dunaföldvár- Dombóvár -Kaposvár járatnak… Hogy nem vagyok alkalmas rá….

Két tudatszintű teremtés a múltban:
Amióta a tudjuk, hogy Pakson megszűnik a Volán által üzemeltetve lenni a helyijárat “holnap”, azóta folyamatosan kattog az agyam, hogy vajon lesz-e  munkám itt a továbbiakban vagy el kell köszönjek a buszvezetéstől, mert az önkormányzati helyi közlekedés nem opció több okból sem. Egyszer megkérdezte a Belső Hang, az Őrző, hogy mit csinálnék szívesen, ha egyszer én választhatnék a szeretett helyijáratom helyett. Akkor azt válaszoltam, hogy mindenképp “polgári” (helyközi) lehetőleg falujáró járatot, ahol van kommunikáció utas és gépkocsivezető között és lehetőleg kerülje el az atomerőművet… (egyéb okokból)…. Illetve egyszer bejött egy gondolat, hogy nehogy odavezényeljenek véletlen a dombóvárira, mert azt sem tudom, hogy hol van 😀 😛 – a skandim lenne ilyen intenzív teremtő… mert:

Egyik nap felhívott a Vezénylőm, hogy meg kellene oldani ezt a dombóvári járatot, mert járatos táppénzen van.
Nem vagyok abban a helyzetben, hogy válogassak…így jeleztem, hogy jó, de nem ismerem a vonalat , úgy oldjuk meg, hogy legyen előtte idő megnézni.
És így is lett…
A hívást követő napon a Kislányommal felültünk a Kollégámhoz, napló, toll….és irány Dombóvár- Kaposvár.
Hiába van az embernek gyakorlata… 20 évből 16-ot csak helyi közlekedésben töltöttem.. a leghosszabb járatom Paks- Tamási fürdő volt, azt is családiba nyomtuk, Apa navigált, de 22 kilométerre Tengelic és vége…

Én úgy gondolom, hogy a buszvezetés lényege az, hogy az utasokat A-ból B-be egy meghatározott időpontban és időpontra szállítsuk a lehető legjobb utazási élményt nyújtó feltételek között (mint pl a hűtés-fűtés , az esztétikai állapot, és a mindent kompenzáló empatikus,de határozott kommunikáció) ehhez tudni illik a vonalat, a megállószámokat,az indulási jegyzéket, a menetidőt…. Ezt viszont nem lehet nem látva megtanulni… Én legalábbis vizuális vagyok, szükségem van arra, hogy hogy az agyam képekben rögzítse az útvonalat.  Viszont azzal, hogy az ember a kényelme miatt ragaszkodik a megszokásaihoz és a magam részéről nyilatkozva a “saját” járatához, a “saját” buszához, nem jó szó, de lebutul arra az egy vonalra….ezért lesznek aztán megkülönböztetve egymás között (is) a kollégák, ezért van, hogy a “különjáratosok” a legjobban mobilizálhatóak, mert ők rendelkeznek az agyukban térképpel, a “távolságisok” rendelkeznek a távolsági járatok specialitásaival (csomagkezelés, beszállítási sorrend, elővételi jegyek stb) a csak szerződésesek közül van aki nem is tudja bekapcsolni a jegyet adó gépet, mert nem volt rá szüksége, a helyijárat meg sok türelmet igénylő, indul, megáll, nyit-csuk, 3-4 ajtót egyszerre figyelő,forgalmat figyelő, szűk helyeken kevergő járat, idős emberekkel, babakocsikkal, rokkant kocsikkal, gyerekekkel… Mindegyiknek megvan a maga varázsa, és mindenki profivá válik a saját járatának típusában, de mindenkinek pont ezért “más” és lehet, hogy elsőre megterhelő a másik típusú járat… illetve azoknak, akiknek szívügye, a szolgáltatás minőségének megtartása … mert aki szarik bele, annak mindegy.. de ez minden szakmában így van azt hiszem.

Elmentünk hát megnéztük a vonalat… itt be, ott ki… ide betérő, oda betérő…ennél a lámpánál, annál a benzinkútnál,temetőnél, virágboltnál….jobbra, balra egyenest.. na baszki…  Tele volt a fejem információval, meg pánikkal… Eldöntöttem, hogy beülök a kocsiba és végigmegyek a vonalon Kaposvárig, illetve meg kell néznünk azt a Mekényest (a zergeb@szta útvonalon), mert hiába megyek le busszal Dombóvárra és állok ott egész délelőtt nincs olyan busz, amivel meg tudok onnan fordulni indulásig…
Nem érdekel, hogy milyen messze van, nem nagy ez az ország,kirándulni úgysem jutunk el, és mivel  én régi bútordarab vagyok, és nekem fontos, hogy azt az értéket képviseljem, amit számomra jelent ez a hivatás… Ezzel a járattal emberek munkába járnak, átszállnak ide-oda… nem lehet késni az én hibámból…

Leültem hát a számítógép elé és kinyomtattam az indulási jegyzéket, amire az első munkanap indulás előtt az EMKE-ből ( a jegyet adó gép) kiléptettem a megállószámokat… Kinyomtattam a menetrendi térkép azon részeit, ahol letér a busz a főútról, beültem a Fiam mellé (aki imád vezetni) és autóval, a tableten élőben működő menetrendi térték szerint megállónként bevéstem az agyamba az egész vonalat Dombóvárig, majd onnan Mekényest, majd Dombóvár-Kaposvárt….. És onnan jutalomból elhúztunk Siófokra, hogy lemossuk magunkról az út porát…

Első nap...🚍

Első nap időben érkeztem az indulási pontra, mert sejtettem, hogy szükségem lesz némi jótanácsra… A vonal az EMKEben emelt számmal nyitott csak, ezt nagy zavaromban nem tudtam, így jól jött, hogy a Kolléga segített. Mivel nem ismerem gyakorlat szintjén a vonalat, folyamatosan néznem kellett az papírt a megállók mellett, hogy tartsam a menetidőt… A helyijáraton megszokott városi dugós 35km/h helyett olykor a 70-et is meglépő száguldozást is meg kellett szokni, a táj Tamásiig ismerős volt, forgalom nem volt nagy, a táj csodaszép, az út jó minőségű többnyire…
Az utasok feltűnően jól fogadtak, ez utóbb derült ki, hogy azért, mert valakit nem szívesen látnak a járaton, tehát mindegy ki jön, csak ő ne… Ez azért nagyon gáz, mert 4 napból 4-et hallgattam a panaszukat és én nem szeretem ha nekem bármelyik kollégám minősítik az utasok… Nem az én dolgom megítélni, nem utazom szinte soha egyikkel sem… Nem vagyok több attól, ha valaki “rosszabb” nálam..  Bárhogy is hangozzék, de én nem ezen a szinten vagyok, hogy örömmel töltsön el egy viszonyított “szeretet”.. engem nem kell azért szeretni, mert valaki mást utálunk.. Ha kedvel, kedveljen, ha nem nem.. nem érint már meg.. Én a maximumot nyújtom… ennyi van, ha elég, ha nem.
Igazából tömény gyomorideg kíséretében -, ahogy vágytam csak számlás jegyet ne kérjenek- egy számlás jeggyel való hogy is kell számlás jegyet adni gondolkodási idő ellenére is percre pontosan érkeztünk Dombóvárra…
Bár lendületes a járat, meglepően békés… Az utasok mind tisztelettudók, még a problémás rész is normálisan állt hozzám.. Kocsolán felszállt egy nagyon kedves Hölgy, akin látszott, hogy nagyon örül nekem, ő oldotta bennem először a felhalmozódott feszültséget. 💗

Itt Dombóváron a régi telepen parkíroztam le a buszt és a Benivel való  útvonalbejárásom alatt megfigyelt útvonalon gyalog elindultam megkeresni a tavat, a Tescot, hogy a lent töltött idő hasznosan teljen…

received_292093498786709

A kedvenc virágom

received_298987648009421

photostudio_1595919921471photostudio_1595919732238

photostudio_1595919443808

Itt az első nap elkövettem egy hibát, ami miatt nem tudtam a járatos buszt visszahozni. Furcsa megélése volt, hogy nem csesztek le, megjavították a hibát. Sosem hagyom sebességben a buszt ha leállítom, itt viszont benne maradt mert olyan kemény a váltója,hogy nem vettem észre,hogy nem vette ki , leállítottam,de már el nem indult. Olyan kellemetlen volt, első nap már problémát okozni.

Kaptam tartalék buszt, új vonal, új busz…volt mit bizonyítani hazafelé is,de ezt is sikerült megoldani.

Második- harmadik nap🚍

Míg ha autózom a Waze  navigációt használom, most  a Gizi néni 1.0 verzióval mentem a már ismert útvonalon Kocsoláig. Gizi néni a jobb egyből navigált és közvetítette az útvonal mellett látható táj minden apró részletét, és az élete főbb állomásait. Szerintem szociális jellegű munkát is végzünk, mert türelmesen végéig hallgattam, érdeklődőnek látszó kérdéseimmel pszichológusokat megszégyenítő profizmussal éreztettem vele,hogy fontos tagja a társadalomnak, a családjának és itt nekem. Neki jó napja lett, nekem kisebb volt a stressz szintem, és örömmel konstatáltam, hogy visszafelé sem fogok unatkozni.. 🤭

Második napon sem múlt (sőt azóta sem)a gyomoridegem, ennem nem nagyon kellett, viszont végigsétáltam az erdőt újra. Imádom, gyönyörű.🤗Hazafelé Gizi néni kitalálta, hogy ha nem érjük el a csatlakozást,hazavihetem a saját kocsimmal .Elértük! Akkor is,ha nem. 😜

A harmadik napon Kaposvárig mentünk, ezt a feladatot is sikerült megoldani. Volt egy- két érdekes beszédű utasom, hajborzoló történetek a járaton történt eseményekről. De összességében kellemesen teltek ezek a napok a járatvégzés szempontjából.

A negyedik nap

A negyedik nap a vasárnap nyugalmával indult, teljesen forgalommentes úton gurult a credo jellegzetes hangjával a tájban a busz. Dombóvárig nem kellett már néznem a papírt. Ott lent két kör Mágocs – Mekényes ,egy sáv, úttalan út, hegy-völgy… szegény busz.. Megoldva…igen szép ez a táj, nekem ez ajándék. Elkövettem egy nagy hibát ma is. A gyomorideg miatt nem ettem és elkezdett leesni a vércukorszintem. A hullámzó út, a rázós út… Mekényesben be kellett menjek a kocsmába egy cukros üdítőért. Én nem járok ilyen helyekre sem.  Az állandó “ronda, kövér nyomorék vagyok érzésem kellett letenni, muszáj volt… Túléltem ezt is.. 😔

received_290922985478227

received_302721340928969

Az autóbusz állomás a vasúton van (úgyis egy cég lettünk 😁) nekem jó program a vonatok érkezésének és indításának nézése is. Mindig tetszett a MÁV szabályokhoz kötött működése…

photostudio_1595921507485

Hazafelé sikerült hoznom a formám. Tamási , rendezvény… Terelés…Csak mivel nekem senki szólt, nem tudott a rendőr sem eltántorítani attól a szándékomtól, hogy végig menjek az útvonalamon. A megállóban már vártak 😁azért tájékoztattak arról, hogy kicsit félreértelmeztem a rendőri karjelzést. Szerintem viszont nem, de azért sűrű elnézést kérések közepette hallottam a CB-n ,hogy “a busz betört a rendezvény területére” 🤭 de kiengedtek és egy kedves polgárőr Hölgy elmondta merre jutok vissza a 61-esre. 🤭Amúgy igen úgy mentünk be mint egy tank..,de nem akadályoztuk a bicajosokat és az utasaink célba értek..11 percet vesztettem,de behoztuk…😜  Rendesek voltak a rend őrei, simán benyelhettem volna egy két szabálysértést. Ilyen sem volt még. 

Mindent összevetve meg kell állapítanom, hogy az ember önmagát akkor ismerheti meg a legjobban, ha olyan helyzetbe kerül, amiben még nem volt. Ebben a pár napban nagyon sok korlátot sikerült ledönteni. Azt hittem alázatos ember vagyok, de most mégis m

received_589399701720821

ég nagyobb alázatba  kényszerültem, az összes meggondolatlan megnyilvánulásom a múltból előkerült, és nagyon szégyelltem magam. Az elmúlt négy napban sok olyan dolog megtörtént, amire kijelentettem, hogy én soha nem… Megismertem nagyon sok jó embert,mivel ki kellett lépjek a komfort zónámból, meg kellett lássam,hogy van élet azon a helyen kívül is,ahol eddig éltem s dolgoztam, s megdöbbentő volt megélni egy másfajta emberséget,amivel otthon sajnos nem sikerült találkoznom. Ennek ellenére inkább befordultam, és nem lett jobb az önértékelésem a négy napban, inkább szomorúság ül rajtam.

Most csend van bennem. Újra a jelenben vagyok, a sodrásban elfogadom azt, amit a pillanat tartogat számomra. Akkor is, ha gyomoridegem van, félek vagy fájok az ismeretlenség okozta kellemetlenség érzése miatt.

4 nap egy másik világban…” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Judit blogja szerint:

    Tücsim ❤ nagyon szép fotókat készítettél,és igen úgy gondolom hogy nem csak Te vagy így (én is) ha el kell hagyni a megszokott komfortzónánkat.Szomorú ne légy,mert minden értünk van és nem ellenünk…. puszillak 🙂

    Kedvelik 2 ember

  2. soulleadertucsi szerint:

    💗💗💗

    Kedvelik 1 személy

  3. ÉVA szerint:

    Nem vagy bena ! Megoldottad és ezutan is megoldod ! Ne felj !⭐️❤️

    Kedvelik 2 ember

  4. soulleadertucsi szerint:

    Sokmindegy megváltozott bennem.
    Most érik..

    Kedvelik 2 ember

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: