t.t.

kézzel írott sor(s)ok

Keservesen fájt a lelkem s tőle a gyomrom napok óta. Nem alszom. Nem, nem gondolkodom … Csak aggódom. Sok ember aggódik valamiért. Nem is fontos miért, inkább az a fontos, hogy van-e értelme a holnapon aggódni a tegnap megéléseivel felpakolva?

Ma egy előre bejelentett szituációra reagáltam előre,hogy én aztàn nem fogok szólni egy kurva szót sem. Aztán nyilván szóltam, mert “adni vágytam” egy kis ént… Most tudatosult,hogy teljesen felesleges a forgatókönyvírokat meghazudtoló módon előre eltervezni, hogy más leszek,mint ami vagyok, mert a szituációkban mindig önmagam fogom adni. Ez a szerencse és azt hiszem ahogy ez tudatosult bennem akkor jöttem rá, feltétel nélkül bízom a Felsőbb Énben, a Belső Hangban…mindegy hova visz,az a jó út számomra. A Feladat!

Sokkal könnyebb elfogadni azt a reakciót, ami bizonyos helyzetekben belőlünk szakad fel, mert azok vagyunk mi, mint egyfolytában mások elvárásai szerint megpróbálni saját magunkat megszexuálni,hogy igazodjunk egy olyan puzzle képbe,amihez nincs is csatlakozási pontunk. El kell fogadni,hogy ez van, ilyen vagyok, nem kellek így akkor menni kell tovább… Szószátyár, szókimondó, olykor ostobán fecsegő, de valódi, tiszta és kevésbé rossz szándékú…

Ma azt is kimondtam végre, hogy nem érdekes,hogy kinek milyen az értékrendje, én csak a sajátom szerint tudok létezni! Az én értékrendem, az ”én rendem”, az szerint élek s ítélek csendben, az szerint nyitok vagy zárok emberek előtt kaput a lelkemhez.

Két évtizede próbálom érteni a MOST, a JELENLÉT lényegét, és azt hiszem kezd derengeni valami fény ennek az alagútnak is a végén. Az összes fájdalom bennem a holnapba kivetített gondolatok visszatükröződéséből fakad. A múlt nem opció, a múltat nem piszkálhatom, nincs is értelme, csak tudni kell,hogy minden úgy van jól, s tanulni abból,ha nem úgy döntöttünk,ahogy vágytunk,hanem más vágyait követve. Nem okoz blokkot, inkább csak a kivetített jövő pesszimizmussal festett képe hoz létre bennem folyamatosan szörnyeket és ezek a szörnyek tartanak ébren, ülnek a mellkasomra és rágják szét a testem belülről szép titokban.

Most nagyon szeretnék egy szőrnytelen időszakot, egy kicsit legalább és erre a legjobb idő van most, amikor a változás tisztába teszi bennem az embereket, azt,hogy hol szerepelnek bennem és azt is, hogy én hol szerepelek ebben a világban. Az én rendem szerint.

…most már értem a MOST lényegét!” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Judit blogja szerint:

    Nagyon jó.Néha már én is kimondom ami rág,de azért még van tanuki valóm ❤

    Kedvelés

  2. Gertrud szerint:

    Mindenkinek van egy saját rendje, csak elrejtjük, mert alkalmazkodunk, mert nem akarunk konfliktust.
    Szerencsére mind különbözők vagyunk, ezért a belső rendünk is különbözik. Mindenki egy két lábon járó kis konfliktus. És pl. én ahogy öregszem egyre erősebben mádképp gondolkodom, mint az átlag, de ritka eseteket kivéve nem mondom ki, mert a konfliktust meg utálom.

    Kedvelés

  3. Tücsi szerint:

    Màr én sem mondom ki. Nincs is kinek…

    Kedvelés

  4. Tücsi szerint:

    Én az emberekkel,akikkel nem èrtek egyet már nem tudatom. Elkerülöm őket… Nem akarok már senkit megmenteni és megtartani sem… tökéletes így.👌👌👌

    Kedvelik 1 személy

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

CHARON INSTITUTE

The New Eon

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

CSENDES FORRADALOM

A Tudat evolúciója

Netfisz napjai

kézzel írott sor(s)ok

NotToPutPublications

Not To Put Too Fine A Point On IT

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: