Tücsimami

ego kontra lélek blog

Számomra -is- furcsa poszt lesz ez a mai.
Azért az, mert kicsit elrugaszkodik a látható valóságtól, mégis fontos pont a jelenben ez a megélés.
Jeleket küldött a külvilág, figyelmeztetéseket, melyeket nem tudtam megfogalmazni.
Előző bejegyzésemben említettem a filmeket, Harry Pottert, a Matrixot,
múlt-jelen és a jövőből érkezett hozzá a “Sasszem” című szintén nem mai thriller…ami akkor a jövőt, de félő, hogy most a jelent mintázza.

Idestova kettő hónapja vagyok érzelmi kómában. Olyan dolgokon görcsölök feleslegesen, amit nem tudok megváltoztatni..
Például nem kérhetem, hogy ne csessz át, ha mindig mindenkit átcseszel,azért hogy megőrizd azt az éned, akinek hiszed magad.
Például nem kérhetem, hogy lassuljon a világ, mert én lassú vagyok, ki kell lépni a sorból, ha nem tudom vagy nem akarom felvenni a ritmust.
Például nem értem, hogy miért ragadtam bele egy nagyon alacsony érzelmi rezgésbe? Mi ez az egész? Hol vagyok én valójában?
Olyan sokat harcoltam, küzdöttem értem, hol vagyok én HAHÓÓÓÓ?

Annak sem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget, hogy megjelent a múltból pár érdekes figura, hogy valaki -nem is érdekel milyen szándékkal- de továbbította
az írásaim olyan közegbe, ahol nem kedvelnek. Mit akarnak tudni? Miért nem kérdeznek…Van róla “jegyzőkönyv” valahol zárolva, hogy nem hazudok.
Tudom, hogy mindenki hazudik, igen… de nem mindegy, hogy másokat csapunk be, károsítunk meg anyagilag vagy csesszük el az életüket egy tollvonással, csak mert
mentjük a saját szar ki én-képünket amiről úgyis lekerül a máz. Mert a valóság ott van… soha, senki nem fogja tudni átírni, a pillanatban, amikor majd menni kell vissza, tovább, át… akkor nagyot fog ütni a kép, amit a kristálytiszta víz tükrében látni fogunk önmagunkról. Nem véletlen, hogy fél a haláltól az ember.
Nem a haláltól fél, hanem tudat alatt az igazságtól… Mert számot kell adni. És nem korrupt papok előtt…Az Isten előtt… A Felsőbb Én előtt…

Szóval mindenütt jelek… Érdekes emberek…Majd az éjszakai álmok. Én nagy jelentőséget tulajdonítok az éjszakai képeknek.
Például, míg elméletileg vírus volt a szervezetünkben (?) a karantén alatt előtt és utáni intervallumban abszolút semmi éjszakai utazásról nem maradt meg bennem kép.
Nem jellemző rám, de semmit nem álmodtam, vagy nem tudatosult..Aztán amikor beindultak a munkahelyi változások, kaptam egy csomó képet olyan fordulatokról, emberekről, gondolatokról, ki nem mondott szavakról, amik megdöbbentettek. Nem kértem őket, és nem volt bennem kérdés, mert nem érdekel a holnap már. Mégis…
Az utolsó ilyen képsorban meglőttek. Hiába találtak el, nem haltam meg és nem okozott semmilyen fájdalmat a lövés. Mentettem az embert aki velem volt…

Fájdalom nélküli sérülés? Mit akart ezt jelenteni?
Nem értettem.. Aztán tegnap pár szót sikerült váltani lélektársi szinten itt a Messengeren, ahol felgyúlt a fény az elmémben.
Miért jelentek meg a ragadozók akkor, amikor vége lett egy ciklusnak az életemben?
Miért akarom fájdalommal megélni, hogy az abszolút fizikai szinten élők nem tudnak mit kezdeni velem?
Miért közelítek minden változást arról az oldalról ami bennem fájdalmat okoz, miért zárom be ezt a fájdalmat, miért táplálom, mikor felemészt?

A miértekre nem érthetem még a választ.
AZT ÉRTEM, hogy ez NEM ÉN VAGYOK…
Azt TUDOM, hogy olyan “lény” vagyok, akinek az energiája meghatározó a Földön lévő élőlények számára.
Azt is TUDOM, hogy ha ki van kapcsolva a tudatosság bennem, akkor jelerősítőként működöm, és a kívülről belém táplált jeleket (hangulatot, érzelmet) erősítem fel,
és azt is TUDOM, hogy azért lettem realista programmal feltöltve, mert a realista és valósághű emberek könnyen válnak “vezetővé” mert hitelesek.
Bár nem szereti senki az igazságot, néha jól jön és ha valaki arra vágyik, akkor kezd engem figyelni vagy megkeres mondva csinált okokkal..
Ám mivel az igazságot is lehet más-más töltéssel tálalni, így könnyen válok eszközzé, ha nem bírálom felül a töltés minőségét… Mert például a negatív jelent, lehet nézni az áldozat és a túlélő szemszögéből is… És én belekeveredtem az áldozat szerepbe. ÉS ez a szerep mérhetetlen fájdalmat generál bennem, ami a legerősebb energia.
A félelem=fájdalom…a lélek fájdalma…a “negatív” oldalon a legerősebb energia, és vannak entitások, akik ebből táplálkoznak.
A pozitív oldalon a szeretet kevés, ha nincs hit… a “világkormány” (benne az egyházzal) a hitet átfordította a félelemben tartás általi hitbe és ezzel globálisan gyengült a “jó-nak” tartott oldal…

A lényeg.
Nem veszem észre, mikor belesüllyedek a fájdalomba. Pont úgy nem, ahogy nem vesszük észre, mikor alszunk el.
Amikor benne vagyok már késő, mert már a fájdalom munkál és ezt közvetítem. Ám azt észrevettem, hogy keményen küzdök ellene,
erre a küzdelemre a példa(ha rossz példa is) a “jó reggelt kép” a Facebookon, mert nagyon nehéz megszólalni, ha összenyom a fájdalom.
De teszem…mert erősebb a hitem a Belső Hangban, az Őrzőkben, akik nem egy szebb jövőt, nem a lottó 7-est vetítik elém, hanem a legfontosabbat,
(számomra a legfontosabbat), hogy NEM HAGYNAK EGYEDÜL.

Az egó – annak ez egónak a szerepe, akivel nem vagyunk túl jóban– most válik láthatóvá.
Amikor erőteljes bennem a fájdalom és épp mászom kifelé, mindig jön valaki, aki rálép a fejemre és igyekszik benne tartani.
Ez a valaki nem a hétköznapjaim része.
Tehát senki ne vegye magára, ha így is érezné, mert mondjuk tett olyat, mondott valamit,
amivel nekem vélhetően fájdalmat okozott. Egy fizikai kapcsoltban nincs olyan erő, hogy képes legyen tartósan a víz alá nyomni a fejem.
A realizmus pont azért munkál bennem 101%-on, mert tisztában vagyok azzal, hogy egy abszolút fizikai lény, akinek az a fontos, hogy mások mit
gondolnak róla, nem érti az én világom, így nem is vágyik a része lenni. Hiába kedvelem vagy próbálom megértetni magam, nem lesz sikeres a művelet.
Tehát a hétköznapok apró egoista dolgai csak az egó szinten tudnak pillanatnyi fájdalmat generálni, de ez semmi ahhoz képet, amit a spirituális világban
művelnek egymással a magas spirituális energiával szerelt emberek.

Az egóm ennek ellenére most a segítségemre sietett és a segítségével sikerült kiemelnem a fejem a mocsárból.
Miután megdöbbentem azon, hogy minden jó szándékom ellenére képes valaki csak azért “figyelni”, hogy lent tartson, mert a fájdalmam energiájával építkezik ő vagy a megbízója, ez feldühített…ha már ember vagyok és ÉN, akkor nem fogom hagyni, hogy csak azért ne tudjam folytatni a küldetésem a Földön, mert vannak, akik a sajátjukat fontosabbnak érzik.
Hát nem…
Az enyém is fontos..
És senki rovására nem megy , ha én boldog vagyok!
Legalábbis azokéra nem, akik az öröm energiájával tudják szépíteni a világuk.
Azoké nyilván sérül akik mások bajából táplálkoznak, de vannak bőven olyanok, akik szívesebben fájnak mint én..

“vérszagra gyűl az éji vad”?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Judit blogja szerint:

    Drága Tücsim ❤ Hasonlóakat éltem át,de én nem tudom ilyen szuperül megfogalmazni.Kemény dió,de Te erős vagy!

    Kedvelik 2 ember

  2. soulleadertucsi szerint:

    nehéz megfogalmazni…nem tudom erős vagyok e…. majd kiderül ❤

    Kedvelik 2 ember

Köszi, hogy hozzá(m)szólsz !

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Gondolkodó

gondolatok, személyes élmények, emlékek, versek, munkanélküliség...

matraimelinda2

Mindennek helye van, mi szívemnek tetsző...

Nagy Balázs írásai

ego kontra lélek blog

Bagoly mondja

Huhogok a sötétben...

Judit blogja

Mindenről szól

Netfisz napjai

ego kontra lélek blog

Netfisz Blog

Élet Netfisz szemén keresztül

angellilith.wordpress.com/

"Én vagyok a hírnök, én vagyok a hír, mindegy, hogy ki szeret, de ért, aki érteni bír"

Férfiak, nők, ilyesmik...

...minden annyira determinált...

Angel Lilith - Verseim

...aztán megpróbálkoztam a versírással is...

Amon Ra

Gondolatok, dallamok, üzenetek

%d blogger ezt szereti: