soulleadertucsi®

Éppen azon gondolkodtam az éjjel, hogy megszűnök létezni a netes világban.
Na nem azért írom le ezeket a sorokat ,
hogy jöjjetek meggyőzni az ellenkezőjéről…
csak kifejezem a gondolataim.
Magamnak…
Te meg látod, ha épp nincs szerencséd.
Szóval úgy érzem, hogy bár nagyon kedves és aranyos olvasóim vannak,
az emberi kapcsolatokat elbuktam.
Ennyi… nincs mit ezen ragozni vagy feszegetni…

Miközben ezen gondolkodom, hogy törölni kéne ezt a szart is, minek írogatni?
Minek a Faszbuk? Minek a sok unásig erőltetett téma?
Erre megnyitom ezt a WordPress felületet, épp felugrik a figyelmeztetés,
hogy lejár a blog éves díja
(mert van neki…persze lehetne nem fizetős felület is, de nekem ez kellett)
és azon kapom magam, hogy megújítom egy évre a nevem bérleti díját…
Hát nem nagyon vagyok normális..
És pont egy évvel ezelőtt is azért folytattam az írást, mert kifizettem a “soulleadertucsi.blog” nevet…és nincs pazarlás… 😀
Bakker, bakker, bakker…
És akkor utána egy pillanattal szembesülök vele,
hogy a nagy örömmel fellelt hasonlónak gondolt gondolkodású emberek korrekt módon jelzik, hogy
nem kérnek belőlem, mi a faszt lihegek a nyakukban? 😀

Akkora egy barom vagy te Tücsi!!!!!

Le van (vagyok) szarva…nem fontos mit kínlódom én, hiszen semmi másom nem maradt , csak ez a blog…,
Hogy a “családom” és a “barátaimat- akiknek ott lihegek a nyakukban és nem győznek lerázni” nem érdekli mit írok,
hogy amit írok az vagyok ÉN valójában és nem az aminek ők akarnak tudni?
Ez mindig így volt…
… az ember mindig szeret olyan szekér után kullogni, ahonnan egy laza mozdulattal lelökték…
…különben sose döglene bele a fájdalomba…

C’est la vie